Pesti Srácok

Elemzők ellentétesen értékelik a voksolás kimenetelét

Elemzők ellentétesen értékelik a voksolás kimenetelét

A Nézőpont Intézet egyértelmű sikerként értékeli, hogy a kvótareferendumon több mint 3 millió "nem" szavazatot adtak le a kormány álláspontja mellett, a Political Capital ezzel szemben kudarcnak tartja az eredményt, szerintük ugyanis az érvénytelenség miatt a voksolás alkalmatlan a brüsszeli nyomásgyakorlásra.

A "nem" szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését - hangsúlyozta a Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében, megjegyezve, a kvótareferendum az uniós csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott. Az intézet felidézi, hogy 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, a kvótareferendumon pedig az érvényes szavazatok mintegy 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést. Figyelemreméltónak nevezték továbbá, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba szavazót, hogy kizárólag a kormánypártok mozgósítottak. Kiemelték, 2014-ben a most leadott több mint 3 millió "nem" szavazatnál lényegesen kevesebb egyirányú voks is kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt. A Nézőpont szerint ezért a népszavazás aligha marad következmények nélkül: a következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról. A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni - írták, hozzátéve, hogy a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz. E két téma mentén ezért továbbra is elhúzódó bel- és külpolitikai viták várhatóak, amelyekben a magyar kormánynak rendkívüli fontosak a most leadott "nem" szavazatok - írta az Nézőpont Intézet.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatója ezzel szemben azt emelte ki, hogy minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya sem volt elég egy érvényes népszavazáshoz, aminek következtében a Fidesz belpolitikai szinten "pirruszi, azaz csak pillanatnyi vereséget" szenvedett. A népszavazás ugyanis hiába lett érvénytelen, a nemek nagy aránya lehetővé teszi, hogy a kormánypárt "győzelemként értékelje ezt a kudarcot" - fejtette ki, hozzátéve, az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan nem látszanak elég erősnek ahhoz, hogy ezt az értelmezést felülírják. Az elemző szerint nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktornak az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan - húzta alá Juhász Attila, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban. A Political Capital igazgatója szerint ugyanis - a népszavazástól függetlenül - már nem nagyon maradt politikai támogatottsága bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, akkor nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd - fűzte hozzá Juhász Attila.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Fotó: Horváth Péter Gyula, PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.