Hatályon kívül helyezést és felmentést kértek a védők a Sukoró-ügyben
Az elmarasztaló elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetőinek védői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán hétfőn a Szegedi Ítélőtáblán.
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt értékesítési igazgató pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat - tettesként, illetve bűnsegédként - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
A hétfői tárgyaláson Tátrai Miklós védője, Dezső Antal 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről - gazdaságpolitikai szempontok alapján - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna. Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Azt mondta,
az ügy alaptörvény-ellenes jogszabály alapján került a Szolnoki Törvényszékre, majd a Kúria kijelölő döntése után folytatódott ott, álláspontja szerint erre azonban nem lett volna lehetőség
. Dezső Antal közölte,
az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést
. Ezek közül a legsúlyosabbnak a tanúk figyelmeztetésének elmaradását nevezte. Az ügyvéd kiemelte, emellett törvénysértő az is, hogy egy tárgyalási napon - amikor az ítélet szempontjából fontos bizonyítás zajlott - nem vett részt több vádlott védője sem. Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje is azt hangsúlyozta, az ügyben nem a Szolnoki Törvényszék, illetve a Szegedi Ítélőtábla lenne az illetékes. A védő szintén hosszan sorolta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni. Azt mondta,
az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy még ha valóban volt is értékkülönbség a csere által érintett ingatlanok között, az csupán a töredéke lehetett a turisztikai beruházástól várható gazdasági haszonnak
. A Pénzügyminisztérium egykori szakállamtitkára, Markó Andrea védelmét ellátó Gyúró Zoltán kifejtette,
az elsőfokú felmentő ítéletet támadó ügyészi fellebbezés olyan tevékenységeket ró védence terhére, amelyek a feladatai közé tartoztak
. A tárgyaláson hétfő délután a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán. Forrás: MTI Fotó: PS
