Lassan negyedszázada, hogy a szlovákok elvették a Szigetköztől a Dunát
A vízügyi lobbi visszarendeződésnek köszönhetően ismételten évtizedes vízlépcső építési terveket erőszakolnának a társadalomra, amelyek elpusztítanák a természetközeli vízi és vízparti élőhelyeket, károsítanák az ivóvízbázisokat – írja a Duna elterelésének 24. évfordulója alkalmából kiadott közleményében a DunaCharta. Mint írják, a gátépítő lobbi ökológiai rehabilitáció címén gátakkal szabdalnák szét a Szigetközt, míg Visegrádnál, Adonynál és Fajsznál az 1950-es évek előtt megálmodott duzzasztókat környezetvédelmi beruházásként akarják az országra erőltetni. A civilek szerint a Dunát nem szabad technokrata műszaki beavatkozásokkal egy agyonduzzasztott csatornává degradálni.
1992 október végén Szlovákia az országhatár közelében egy mesterséges csatornába terelte el a Dunát, hogy annak vizével a Bősnél megépített erőműben áramot termeljenek – írja közleményében a Duna Charta. Mint írják, a magyar-szlovák gátépítő lobbi által az 1950-es években megálmodott, és a szovjet birodalmi politika által felkarolt szerződést hiába mondta fel hazánk 1992-ben, a csak az ország történelmi szívébe tervezett nagymarosi vízlépcső megépítését sikerült megakadályozni. Hozzáteszik, a Duna önkényes szlovák elterelése óta az érintett szigetközi Duna-szakaszba az éves vízhozam 20%-át sem juttatják vissza.
A civli szervezet emlékeztet arra, korunkban a természeti erőforrások, különösen a víz egyre értékesebbekké válnak, a vezető hatalmak a klímaegyezménnyel próbálják mérsékelni a globális felmelegedés hatását. A DunaCharta véleménye szerint érthetetlen, mindezek fényében azt miért kell továbbra is bizonygatni, hogy a Dunának a medrében a helye, és nem szabad technokrata műszaki beavatkozásokkal egy agyonduzzasztott csatornává degradálni. Hozzáteszi, a novemberben Budapesten tartandó Víz Világtalálkozó az ivóvízbázisok, a folyók, és általánosságban a víz védelmét kívánja deklarálni, eközben hazánkban a vízügyi visszarendeződésnek köszönhetően ismételten évtizedes vízlépcső építési terveket erőszakolnának a társadalomra, amelyek elpusztítanák a természetközeli vízi és vízparti élőhelyeket, károsítanák az ivóvízbázisokat. Megjegyzik, a Szigetköz esetében ökológiai rehabilitáció címén a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszát kívánják létrehozni, míg a Duna alsóbb szakaszán, Visegrádnál, Adonynál és Fajsznál az 1950-es évek előtt megálmodott duzzasztókat környezetvédelmi beruházásként akarják az országra erőltetni.
A DunaCharta közleményében hangsúlyozza:
Magyarországnak nem érdeke a nyugat-európai hajózási igények biztosítása, mint ahogy nem érdeke a magyar-szlovák gátépítő lobbi több évtizedes, elavult technokrata terveinek megvalósítása sem. Magyarország a fenntartható, nem pedig a műszakilag fenntartott folyóhasználatban érdekelt.
A civil szervezet az évforduló alkalmával arra kéri a kormányt, „utasítsa el utasítsa el a „fenékküszöböknek” és „emelt szintű víztereknek” eufémizált duzzasztóépítési terveket, mondjon nemet a nyugat-európai hajózási lobbi és a magyar-szlovák vízügyi lobbi által szorgalmazott, de az ország érdekével ellentétes folyó átalakítási terveknek”.
Forrás: DunaChartaKezdőkép: DunaCharta
