vízlépcső

A magyaroknak nem több víz kell, hanem több gát - Huszonöt évvel ezelőtt terelték el a Dunát

Susánszky Mátyás Huszonötödik óra 2017 október 28.

Az a politikai erő, aki a Dunán gátat akart építeni, eddig még mindig belebukott és ez jól is van így - ezt még Orbán Viktor fogalmazta meg közvetlen azután, hogy a nagymarosi vízlépcső tervének felmelegítésébe és Nemcsók János akkori tárgyalásvezető áldásos tevékenységébe belebukott a Horn-kormány. Ezzel az állásponttal azonban egy másik vélemény áll szemben, mégpedig azé a szlovák mérnöké, aki huszonöt évvel ezelőtt megtervezte és levezényelte a Duna elterelését. Ő helyettünk is jobban tudta, hogy a magyaroknak nem több víz kell, hanem több gát, és ezt a véleményét néhány magyar vízügyi szakember is lelkesen tette magáévá. A Duna elterelésének 25 éves kálváriára emlékezett a Duna Charta konferenciája.

Lassan negyedszázada, hogy a szlovákok elvették a Szigetköztől a Dunát

PestiSrácok.hu Forró drót 2016 október 26.

A vízügyi lobbi visszarendeződésnek köszönhetően ismételten évtizedes vízlépcső építési terveket erőszakolnának a társadalomra, amelyek elpusztítanák a természetközeli vízi és vízparti élőhelyeket, károsítanák az ivóvízbázisokat – írja a Duna elterelésének 24. évfordulója alkalmából kiadott közleményében a DunaCharta. Mint írják, a gátépítő lobbi ökológiai rehabilitáció címén gátakkal szabdalnák szét a Szigetközt, míg Visegrádnál, Adonynál és Fajsznál az 1950-es évek előtt megálmodott duzzasztókat környezetvédelmi beruházásként akarják az országra erőltetni. A civilek szerint a Dunát nem szabad technokrata műszaki beavatkozásokkal egy agyonduzzasztott csatornává degradálni.

A kompromisszum nem egyenlő a hazaárulással- A Szigetköz vízpótlásának lehetőségei és kockázatai

Susánszky Mátyás Magyar ugar 2016 február 5.

Itt a minisztériumi válasz, lesz-e a Dunán vízlépcső!!!

Susánszky Mátyás Magyar ugar 2015 december 30.

Négy új minigát? - Méretes követ hajítottak a szigetközi állóvízbe

Susánszky Mátyás Magyar ugar 2015 december 7.

Huszonöt éve húzódik a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli pereskedés Szlovákia és Magyarország között. Bár a magyar fél a Duna védelméért összefogó civil tiltakozások hatására 1989-ben elállt a közös beruházástól, Szlovákia 1992-től a bősi erőmű működtetése érdekében elterelte a közös folyót, azóta használja jogtalanul a vízhozam 83 százalékát. Az ügyben a két ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely 1997. évi döntésével meghatározta egy lehetséges államközi szerződés kereteit, amelynek legfőbb szempontjai a méltányos - 50-50 százalékos - vízmegosztás, és a minimális ökológiai beavatkozás voltak. Az idén októberben kiszivárgott hírek szerint azonban a magyar delegáció négy duzzasztógát megépítésére tett javaslatot, amely arra utal, hogy a méltányos vízmegosztás helyett milliárdos beruházással oldanák meg a Szigetköz problémáját. A magyar diplomácia teljes kudarcának vagyunk tanúi, vagy ismét felébredt Csipkerózsika-álmából a vízügyi lobbi?