vízlépcső
Lassan negyedszázada, hogy a szlovákok elvették a Szigetköztől a Dunát
A vízügyi lobbi visszarendeződésnek köszönhetően ismételten évtizedes vízlépcső építési terveket erőszakolnának a társadalomra, amelyek elpusztítanák a természetközeli vízi és vízparti élőhelyeket, károsítanák az ivóvízbázisokat – írja a Duna elterelésének 24. évfordulója alkalmából kiadott közleményében a DunaCharta. Mint írják, a gátépítő lobbi ökológiai rehabilitáció címén gátakkal szabdalnák szét a Szigetközt, míg Visegrádnál, Adonynál és Fajsznál az 1950-es évek előtt megálmodott duzzasztókat környezetvédelmi beruházásként akarják az országra erőltetni. A civilek szerint a Dunát nem szabad technokrata műszaki beavatkozásokkal egy agyonduzzasztott csatornává degradálni.
Négy új minigát? - Méretes követ hajítottak a szigetközi állóvízbe
Huszonöt éve húzódik a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli pereskedés Szlovákia és Magyarország között. Bár a magyar fél a Duna védelméért összefogó civil tiltakozások hatására 1989-ben elállt a közös beruházástól, Szlovákia 1992-től a bősi erőmű működtetése érdekében elterelte a közös folyót, azóta használja jogtalanul a vízhozam 83 százalékát. Az ügyben a két ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely 1997. évi döntésével meghatározta egy lehetséges államközi szerződés kereteit, amelynek legfőbb szempontjai a méltányos - 50-50 százalékos - vízmegosztás, és a minimális ökológiai beavatkozás voltak. Az idén októberben kiszivárgott hírek szerint azonban a magyar delegáció négy duzzasztógát megépítésére tett javaslatot, amely arra utal, hogy a méltányos vízmegosztás helyett milliárdos beruházással oldanák meg a Szigetköz problémáját. A magyar diplomácia teljes kudarcának vagyunk tanúi, vagy ismét felébredt Csipkerózsika-álmából a vízügyi lobbi?Ajánljuk még