Pesti Srácok

Magyarországot beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

Magyarországot beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

A 47 tagú Emberi Jogi Tanács új tagjairól tartott voksoláson a világszervezet közgyűlésének 144 tagja szavazott Magyarország mellett. A mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.

A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a mostani 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország a maga 114 voksával megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Moszkva Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.

Az Emberi Jogi Tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése - az ENSZ Emberi Jogi Bizottság utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés, és ajánlások megfogalmazása.

Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A választás regionális alapon történik, a jelölteket a térségek választják ki, ha nincs vetélytársuk, a megválasztásuk gyakorlatilag eldöntött kérdés. Így került be például most a testületbe Szaúd-Arábia is - amelyet pedig rengeteg bírálat ér különböző civil szervezetek részéről jemeni hadjárata, az ottani bombázások miatt -, méghozzá 152 szavazattal.

PestiSracok facebook image

Magyarország ENSZ-nagykövete idén júniusban nyújtotta be az ENSZ Közgyűlése elnökéhez azt a levelet, amelyben előterjesztette, hogy Magyarország ismét jelölteti magát a tanácsba. A levélhez csatolt dokumentumban Budapest önkéntes ígéretet tett és kötelezettséget vállalt a többi között például az emberi jogok nemzetközi rendszerének erősítésére, a párbeszédet és együttműködést lehetővé tevő "átfogó megközelítések" erősítésére, melyek célja a tanács reagálóképességének javítása. Szerepelt az önként vállalt kötelezettségek között az évente megrendezett Budapesti Emberi Jogi Fórum folytatása, a csatlakozás a különböző nemzetközi emberi jogi kezdeményezésekhez, vagy újabb diszkrimináció-ellenes intézkedések foganatosítása.

MTI, fotó: hrw.org

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.