Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap
Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazáshoz pedig személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával is rendelkezni kell.
A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja. Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben. Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak. A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták. Szabad szemmel látható biztonsági elem az alnyomatos papír, ami a fény felé fordítva a szőnyegszerűen elhelyezett Magyarország-címert mutatja, valamint a Magyarország körvonalát - és benne a 2016-os számot - mutató riccelés, perforálás. A szavazatok elhelyezésére szolgáló körök pedig zöldek.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével. A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság - kérésre - elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Érvényesen szavazni az "igen" vagy a "nem" feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak az egyik válasz "bekarikázása", "besatírozása", "kipipálása", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a választópolgár nem kötelezhető annak használatára. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók. Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.
Személyi és lakcímkártya kell
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országos népszavazáson az ország 10 331 szavazókörében este 7 óráig.
A népszavazáson kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A szavazatszámláló bizottság feladata ellenőrizni a választópolgár személyazonosságát. A választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve igazolás a személyi azonosító jelről.
A személyazonosságot tehát nem lehet érvénytelen igazolvánnyal vagy azzal igazolni, hogy a bizottság egyik tagja ismeri a választót. Ugyanez a helyzet a lakcímkártyával is: ha a választópolgár nem régi típusú személyigazolvánnyal igazolja magát, amelyben ez az adat is megtalálható, akkor hiába tudja róla a bizottság tagja, hogy a választókerületben lakik, el kell utasítani. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
Forrás: MTI
Fotó: Horváth Péter Gyula; PestiSrácok.hu
