Újra elővennék a Gyurcsány-kormány nagykövetének moszkvai ingatlanügyét
Első fokon tárgyaltatná újra a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladási ügyét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A vádhatóság szerint a Budapest Környéki Törvényszék tavaly rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem is tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
Hatályon kívül helyezést és új elsőfokú bírósági eljárást indítványozott a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) ügyében – értesült a Magyar Idők. A vádhatóság szerint több milliárd forint kárt okoztak az épület eladásával, amit a Gyurcsány-kormány idején Székely Árpád akkori nagykövet intézett, és ezzel hűtlen kezelést követett el. Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium akkori államtitkárát ugyanakkor hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a társaság egykori értékesítési igazgatóját, továbbá két volt vezető munkatársát és egy beosztottjukat pedig – szintén az eredeti vádnak megfelelően – bűnpártolás és magánokirat-hamisítás miatt számoltatnák el. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésen foglalkozhat a kérdéssel, legkorábban 2017 januárjában.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, majd 2013. május 7-én vádat emelt Székely Árpád és társai ellen. A Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 25-én bűncselekmény hiányában valamennyiüket felmentette, az ítélet szerint Székely Árpád nagykövet nem volt vagyonkezelő. A fellebbviteli főügyészség viszont úgy véli, a bíróság tévedett, hiszen a diplomata 2006. december 13-ától írásbeli felhatalmazással is rendelkezett erre vonatkozóan.
Az eladás körülményei csak a bíróság szerint nem voltak gyanúsak
A vádhatóság szerint a törvényszék elmulasztotta tisztázni, mekkora kára származott az államnak az épület eladásából, de figyelmen kívül hagyta az Oroszországból jogsegélykérelem útján beszerzett adatokat is, pedig az adásvétel körülményeit a moszkvai rendőrség is vizsgálta. Az épületet először a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air vette meg 511 millió rubelért (mai árfolyamon 2,4 milliárd forint), és hamarosan az orosz régiófejlesztési minisztériumnak adta tovább 3,5 milliárdért (mai árfolyamon 16,7 milliárd forint). A kereskedelmi képviselet ára tehát lényegesen magasabb lehetett annál, mint amennyiért Székely Árpád eladta. A gyanút fokozza, hogy a vádlottak és Veres János akkori pénzügyminiszter egymásnak ellentmondva tanúskodtak arról, hogy az orosz államnak volt-e vevőkijelölési joga az épülettel kapcsolatban.
Fekszi Mártát, Tátrai Miklóst és a többi vádlottat azzal az indokkal mentette fel a törvényszék, hogy nem követtek el bűnpártolást, mivel nem egyeztek meg a nagykövettel a nyomozás hátráltatásában, a főügyészség szerint azonban a bűnpártolást még akkor követték el, amikor leplezték az épületeladás körülményeit a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács előtt.
magyaridok.hu
