Pesti Srácok

Akár ötméteres árhullámok is jöhetnek az új-zélandi földrengés után

Akár ötméteres árhullámok is jöhetnek az új-zélandi földrengés után

Nagy erejű földrengés rázta meg Új-Zélandot helyi idő szerint hétfőre virradó éjszaka - közölte az Amerikai Földtani Megfigyelő Intézet.

A közép-európai idő szerint vasárnap délben bekövetkezett földrengés erejét a különböző földtani intézetek más-más értékben határozták meg: az Amerikai Földtani Megfigyelő Intézet 7,4-es erősséget mért, a potsdami német szövetségi földtani intézet 7,9-es erősségről adott hírt, míg új-zélandi adatok szerint a földmozgás 6,6-es erősségű volt.

A rengés epicentruma a Déli-szigeten fekvő Christchurch várostól 91 kilométerre észak-északkeletre, fészke pedig a föld felszíne alatt 10 kilométerre volt. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések, ugyanakkor jelentős anyagi károk keletkeztek.

PestiSracok facebook image
Fotó: AP
Fotó: AP

A rengés epicentrumától 214 kilométerre északra lévő Wellingtonban helyenként kimaradt az áramszolgáltatás, ablakok, kirakatok törtek be, kémények dőltek össze, és egyéb épületkárok keletkeztek. Az új-zélandi segélyhívószám, a 111 átmenetileg nem működött - jelentette a rendőrség. A főváros szállodáiból evakuáltak több száz, álmából felvert turistát. Egy részük fürdőköpenyekben vacogott a wellingtoni Civic téren, miközben egy közeli bár törzsvendégei dacolva a káosszal tovább italoztak és dohányoztak.

Az új-zélandi hatóságok szökőárriadót adtak ki a déli partvidékre. "Az első hullám feltehetően nem volt túl erős" - figyelmeztetett a polgári védelem, amely szerint a következő órákban magasabb hullámok érhetik el a partokat, emiatt azt tanácsolják az alacsonyan fekvő településeken élőknek, hogy azonnal menjenek a sziget valamely magasabban fekvő területére, vagy távolodjanak el a tengerparttól amilyen messzire csak tudnak.

A tárca szerint akár 5 méteres árhullámokra is számítani lehet a Déli-sziget északkeleti fekvésű Canterbury körzetében és az Új-Zélandtól mintegy 900 kilométerre délkeletre lévő Chatham-szigeteken. A Déli-sziget más területein 1 és 3 méter közötti cunami várható.

Az új-zélandi kormány által működtetett honlap, a GeoNet szerint a földmozgást az ország legnagyobb részén érezték: nemcsak a Déli-szigeten, hanem az Északi-szigeten, Wellingtonban, Taranakiban, Hamiltonban és Aucklandban is. A földmozgást számos utórezgés követte, némelyik elérte a 6,1-es erősséget.

A New Zealand Herald hírportál értesülései szerint a katasztrófa-elhárítási szakemberek úgy vélik, hogy a földmozgás leginkább az epicentruma közelében található Cheviot település házait rongálhatta meg.

Tamsin Edensor, Christchurchben élő kétgyermekes családanya az AFP francia hírügynökségnek elmondta: arra ébredtek, hogy remeg a ház. A remegés folytatódott és egyre erősödött, de nem látott károkat az utcán, és az áramszolgáltatás sem szakadt meg.

Szeptemberben egy, a tengerben történt nagy erejű földrengést követően kisebb cunami érte el Új-Zéland keleti partjait, de nem voltak áldozatok, sem károk.

Új-Zéland a tűzgyűrűnek nevezett, tektonikai lemezek határán lévő csendes-óceáni és óceániai övezetben fekszik, ahol évente akár 15 ezer földmozgás történik.

2011. február 22-én 6,3-as erősségű földrengés történt Christchurchben, a Déli-sziget legnagyobb városában, amely 185 ember halálát okozta és 30 ezer épületet rongált meg.

Új-Zéland fővárosa, Wellington mintegy 200 kilométerre északra, az Északi-szigeten fekszik.

MTI

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.