Pesti Srácok

Az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben nagyobb erőkkel kell jelen lenni

Az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben nagyobb erőkkel kell jelen lenni

Az illegális bevándorlás megállítása érdekében az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben nagyobb erőkkel kell jelen lenni - hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter kedden.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt részt vett az unió kül- és védelmi minisztereinek kétnapos találkozóján Brüsszelben.

Hétfőn - a találkozó előtt - Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta: a biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra - tette hozzá Mogherini.

Simicskó István elmondta: Szijjártó Péterrel az elsők között szólaltak fel az uniós - az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által nyáron bemutatott - globális stratégiájának megvitatásakor.

PestiSracok facebook image

A honvédelmi miniszter közlése szerint az EU globális stratégiának átfogó célkitűzése, hogy az Európai Unió erős szereplő legyen a nemzetközi politikai porondon. Az unió polgárai részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy védelmüket, biztonságukat garantálja az Európai Unió. Simicskó István azt mondta: az Európai Unióban a biztonság és védelempolitika területén olyan együttműködést kell kialakítani, amely hatékony, eredményes lesz és valódi biztonságot jelent az unió állampolgárainak.

Kiemelte azt is: az EU globális stratégiájában szövegszerűen rögzítették, hogy az illegális bevándorlást "meg kell állítani". A kontrollálatlan bevándorlás instabilitást és növekvő terrorfenyegetettséget jelent Európára nézve - szögezte le Simicskó István, hozzátéve: az állampolgárok biztonságát közvetlenül a tagállamok, és a schengeni határok külső védelmével lehet biztosítani. Ezzel együtt a migrációt okozó válságövezetekben az Európai Uniónak nagyobb erőkkel és hatékonyabban kell szerepet vállalnia - hangsúlyozta.

Simicskó István azt mondta: az illegális bevándorlás megfékezésére olyan katonai - rendőri és civil erőkkel megerősített - képességet kell kialakítani, amely az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben állomásoztatással, illetve mobil erőkkel önállóan is képes válságkezelési feladatokat ellátni.

A miniszter elmondta: döntés született arról, hogy a tagállamok szorosabbra fűzik együttműködésüket a biztonság- és védelempolitika területén. A szándék rögzítésén túl ennek fontos eleme, hogy a katonai tervezés vonatkozásában megállapítsák az ambíciószintet, vagyis azt, hogy a tagállamoknak milyen katonai képességgel, mekkora erővel kell rendelkezniük, hogy az EU önállóan is tudjon hatékony lépéseket tenni a tagállamok biztonsága érdekében. Ezzel együtt a katonai képességfejlesztést is összehangoltabbá kell tenni a jövőben - tette hozzá.

Simicskó István azt mondta: abban továbbra is mindenki egyetért, hogy a NATO marad a kollektív biztonság letéteményese, s úgy vélik, ha az Európai Unió védelmét erősítik, azáltal erősítik a NATO védelmét is. A védelmi tervezés során figyelembe kell venni, hogy az EU-tagországok többsége NATO-tag is egyben, így fontos, hogy ne legyenek megkettőzve a felajánlott erők. Ezért is kell a tervezést a NATO-val összehangoltan folytatni, az EU és a NATO közötti együttműködést mélyíteni.

Az Európai Unió globális stratégiájának végrehajtási terve várhatóan decemberben kerül az állam- és kormányfők elé.

Simicskó István a brüsszeli találkozón tájékoztatást adott az egy héttel korábban Ausztriában tartott, a Közép-európai Védelmi Együttműködés (CEDC) védelmi minisztereinek tanácskozásáról is. Mint felidézte: a tanácskozáson Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország miniszterei mellett megfigyelőként Lengyelország, továbbá a migrációs krízisben való érintettsége miatt Montenegró, Szerbia és Macedónia is részt vett. Elsősorban a migrációs válsághelyzetről tárgyaltak, s egyetértettek abban, hogy a migrációs válság Európa számára az egyik legfőbb kihívást fogja jelenteni, ezért számba kell venni a civil, a katonai és a rendőri erőforrásokat. Mindenképpen indokoltnak tartják, hogy a következő - a jövőben rendszeresen megtartandó - találkozón a belügyminiszterekkel együtt tanácskozzanak.

Megállapodtak abban is, hogy a CEDC is összeállít egy akciótervet, amely a nyugat-balkáni útvonal által érintett országok határainak védelmét szolgálja, továbbá, hogy a nyugat-balkáni helyzet stabilitása érdekében a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea uniós katonai művelet mandátumát meghosszabbítják.

MTI Fotó: sportsmarketing.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)