Pesti Srácok

Döntöttek a svájciak: maradhatnak az atomerőművek

Döntöttek a svájciak: maradhatnak az atomerőművek

A svájci választók többsége elutasította vasárnap azt a zöld párti kezdeményezést, amelynek értelmében az alpesi országban működő öt atomreaktorból hármat már a jövő évben bezártak volna - derült ki a témában tartott népszavazás eredményéből.

A szavazók 54,23 százaléka voksolt nemmel, míg 45,77 százaléka igennel, s a 26 kantonból 20-ban a nemek tábora volt az erősebb. A részvételi arány 44,8 százalékos volt. A baloldali pártok által is támogatott javaslat szerint 45 évre korlátozták volna egy reaktor működési idejét. A kezdeményezés megszavazásával 2029-ig teljesen felszámolták volna az országban a nukleáris energiatermelést. A kormány a 2011. márciusi japán földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett fukusimai nukleáris baleset hatására ugyan már döntött az erőművek majdani bezárásáról, pontos menetrendet azonban nem határozott meg. A zöldek népszavazási kezdeményezésükkel a folyamat felgyorsítását szerették volna elérni. A tervnek Bázelben volt a legnagyobb a támogatottsága, ott a lakosok 60,48 százaléka szavazott az atomerőművek mielőbbi bezárására.

A népszavazási kampány során a kormány a hangsúlyt az ország energiaellátásának biztonságára helyezte, amelyet szerinte az erőművek idő előtti bezárása veszélybe sodorna. Az észak-svájci Aargau kantonban, a német határ közelében működik a Beznau I, a világ legrégibb atomerőműve, amely már 47 éve termel áramot. (2012-ig a nagy-britanniai Oldsburyben lévő komplexum számított a legöregebb reaktornak.) Ha a népszavazáson az igenek győztek volna, a Beznau I mellett az 1972-ben üzembe helyezett Beznau II-es reaktort és a mühlebergi atomerőművet is be kellett volna zárni. Svájcnak ezeken kívül két reaktora van még: az 1979 óta szolgálatban lévő gösgeni és az 1984 óta működő leibstadti.

Az öt reaktor az ország áramszükségletének több mint harmadát termeli meg. Az áram további csaknem 60 százaléka vízerőművekből és egy kicsivel több mint 4 százaléka megújuló energiaforrásokból származik a hivatalos statisztikák szerint. A svájci kormány azt tervezi, hogy az atomerőműveket addig nem kapcsolják le az áramhálózatról, amíg biztonságos működésük garantált, a megújuló energiaforrásokra pedig fokozatosan állnak majd át. A szomszédos Németországban a fukusimai katasztrófa hatására 2022 végéig az összes atomerőművet bezárják.

PestiSracok facebook image

PS/MTI, Fotó:AP

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!