Elégedetlen és megosztott választók döntötték el az amerikai elnökválasztást
Elégedetlen és megosztott választók, valamint Hillary Clinton demokrata párti jelölt melléfogásai döntötték el a november 8-i elnökválasztást az Egyesült Államokban - derül ki a választási eredmény hátterét vizsgáló felmérésekből és elemzésekből.
A kutatóintézetek mellett - érthető módon - elsősorban a vesztesek kutatják Donald Trump republikánus párti jelölt győzelmének okait, magyarázatát.
Navin Nayak, Hillary Clinton kampányának vezető közvélemény-kutatója szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója által a választás előtti héten írt második levél nyilvánosságra kerülésekor veszítették el a demokraták az elnökválasztást. James Comey FBI-igazgató október 28-án tájékoztatott levélben néhány kongresszusi képviselőt arról, hogy meglehet, ismét megindítják a nyomozást Clinton emailjeinek ügyében, s ekkor - Nayak szerint, aki a CBS televízióval osztotta meg álláspontját - a demokrata párti hívek közül többen elfordultak Clintontól, elsősorban a felsőfokú végzettségű, fehér választók. Aztán november 6-án, két nappal a választások előtt került napvilágra Comey második levele, amelyben arról értesíti a törvényhozókat, miszerint nem változott az FBI nyáron közzétett álláspontja, azaz Hillary Clinton ugyan külügyminiszterként hanyagul kezelte a hivatalos elektronikus leveleit, de nem tett olyat, amiért vádat kellene emelni ellene.
Ez a levél kifejezetten Trump támogatóit mozgatta meg és otthon tartotta Clinton híveit.
- fogalmazott a CBS televízióban Nayak, aki szerint a Trumpot támogatók, de talán Clinton hívei sem hittek abban, hogy Comey nem nyomásra nyilatkozott így.
A közvélemény-kutató azonban több okot is lát a vereség hátterében: a választók tényleg változást akartak, miközben Clinton a folyamatosságot ígérte nekik, arra viszont nem volt képes, hogy Barack Obama demokrata párti elnök szavazótáborát teljesen maga mögé állítsa. Egyes választók szemében nem vált javára Clintonnak, hogy nő, maga Hillary Clinton és csapata pedig rosszul mérte fel a korai szavazáson résztvevők pártpreferenciáit.
A Pew intézet megállapításai a társadalom szélesebb rétegeinek és a választást befolyásoló témáknak a mélyebb és átfogóbb kutatásain alapulnak, s nem a győzelem vagy a vereség okait próbálják feltárni, hanem a választói prioritásokat és magatartást.
A Pew kutatógárdája szerint az amerikai választók megosztottak és pesszimisták voltak, általában szkeptikusan fogadták még a munkahelyteremtésre vonatkozó kedvező ígéreteket is.
A két szavazótábor számára lényeges kérdésekben nagyon eltérőek voltak a prioritások, és mást tartottak komoly, megoldandó kérdésnek.
Donald Trump támogatóinak 79 százaléka számára az illegális bevándorlás ügye volt nagyon fontos, míg ezt a Hillary Clintonra szavazóknak mindössze 20 százaléka ítélte lényegesnek. Trump táborában a Pew által megkérdezettek 74 százaléka tartotta nagy gondnak a terrorizmust, Clinton hívei körében ez az arány 42 százalékosra csökkent. A republikánusok számára a munkalehetőségek megteremtése és a bűnözés elleni harc volt igen fontos, míg a demokrata pártiaknak a klímaváltozás jelentette a fő gondot. A Hillary Clintonra szavazók 66 százaléka mondta ez utóbbit "nagyon nagy problémának", míg a Donald Trump mellett voksolóknak csak 14 százaléka vélekedett így.
A fegyveres erőszak, továbbá a gazdagok és szegények közötti jövedelmi és életkörülményekben tapasztalható nagy különbségek a demokrata pártiaknak voltak fontosabbak. A rasszizmus, a nőkre nézve hátrányos nemi megkülönböztetés - amelyet újabban szexizmusnak neveznek - szintén a demokratáknál nyomott többet a latban. Clinton szavazóinak 53 százaléka szerint a rasszizmus probléma a mai Egyesült Államokban, s 37 százalékuk ugyanezt mondta a szexizmusról is. A republikánusok viszont a két kérdésről nagyon másként gondolkodtak: 21 százalékuk szerint van aggodalomra okot adó rasszizmus az országban, s mindössze 7 százalékuk szerint érdemes foglalkozni a szexizmussal.
A két szavazótábor nemcsak abban tér el egymástól, hogy mit tart fontosnak, hanem abban is, hogyan gondolja megoldani az amerikai lakosság problémáit. Nagy többségük (64 százalékuk) szerint a bevált, kipróbált módszerek alkalmazásával lehet hatékonyan eredményt elérni, Clinton támogatóinak körében azonban ez az arány ennél jóval nagyobb, 84 százalékos volt. Donald Trump szavazói e kérdésben megosztottaknak bizonyultak: 53 százalékuk szerint "új és gyors' megoldásokra van szükség, még akkor is, ha ezeknek megvannak a maguk kockázatai, 46 százalékuk viszont szívesebben látna ugyan lassabb, de kipróbált megoldásokat.
Általában véve kevés amerikai gondolta úgy, hogy 2008 óta az ország általában fejlődött volna. A megkérdezettek 38 százaléka szerint például a gazdaság állapota javult, 43 százalékuk viszont rosszabbnak tartja most a helyzetet, mint amikor Obama átvette a hatalmat George W. Bushtól.
Ami az új kormányzat iránti elvárásokat illeti: a felmérés szerint mindkét tábor pesszimistán tekint a jövőbe. A választás előtti napokban készült felmérés szerint az átláthatóságot, a kormányzati munkát és általában az új elnökkel szemben támasztható erkölcsi elvárásokat illetően mind a Trump-féle, mind a Clinton-féle vezetésben kevéssé bíztak. Trump elnökségét elsősorban a külpolitikában jósolták gyengébbnek, Clintonéról pedig úgy vélték, hogy főként az átláthatóság és a nyitottság hiánya jellemezné majd kormányzását.
MTI Fotó: politico.com
