Pesti Srácok

Gondos odafigyeléssel a Városligetben átültetett fák 95 százaléka megmaradhat (VIDEÓ)

Bár Budapesten sem ismeretlen a fák átültetése, hiszen a ’30-as években Király Lajos főkertész vezetésével is elég nagy számban ültettek át fákat az Állatkert területén, nagyobb számban most kerül sor áttelepítésekre a Városligeti beruházásokkal kapcsolatban. Az átültetést végző cég vezetője úgy nyilatkozott, gondos odafigyeléssel és locsolással 3-5 év alatt a fák képesek annyira megerősödni, hogy 95 százalékuk meg is marad.

Mint írják a következő nagy faátültetési hullám, a Városligetet érinti majd, amelyet a német Opitz GmbH végez el a parkban. A cég ismert például akkor tett szert nagyobb ismertségre, amikor egy erdőcskét telepített Párizs szívébe a Francia Nemzeti Könyvtárhoz. A portál Tom Braammal, Dieter Opitz vejével, a cég jelenlegi vezetőjével készített interjút, aki elmondta, az eljáráshoz szükséges gépeket maguk gyártják és szerelik össze. Egész Európában végeztek már átültetéseket Svédországtól Törökországig.

Peter Braam arról is beszélt, a cég fennállása óta nagyjából egymillió kisebb-nagyobb fát telepítettek át. Megjegyezte, az átültetés többről szól, mint áttenni egy fát egyik helyről a másikra, fontos az utógondozás is. Mint kifejtette, fontos megfelelően kitámasztani és rögzíteni a fát, hogy a szél ne billenthesse el, amíg a gyökereivel meg nem tud kapaszkodni. A fa körüli talajt is kezelni kell, be kell oltani speciális gombákkal, fel kell lazítani a talajt is, hogy a gyökerek új erőre kaphassanak és visszanőjenek. Gondos odafigyeléssel és locsolással 3-5 év alatt a fák képesek annyira megerősödni, hogy 95 százalékuk meg is marad.

A cégvezető a Városligettel kapcsolatban elmondta, sok vezeték fut a levegőben, ezért bonyolult a manőverezés, ráadásul ha a forgalomba is ki kell vinni a fát, ez újabb kihívást jelent. Arról is beszélt, az átöltetés során a gyökerek egy részét elvágják, ugyanakkor ez nem feltétlenül rossz a fának, hiszen a faiskolák is élnek ezzel a módszerrel, hogy az apróbb gyökérzet kialakulhasson a gyökérlabdák körül. Mint kifejtette, „a fának alapvetően nem óriási gyökerekre van szüksége, hanem ezekre a kisebbekre, ezeken keresztül szívja fel ugyanis a vizet és a tápanyagokat, a nagyobbak alapvetően a megtámasztást szolgálják”.

PestiSracok facebook image

Az átöltetéssel kapcsolatban kitér arra is, először feltáró kutatóárkokat készítenek, hogy a gyökér szerkezetéről és méretéről pontos képet kapjanak, illetve megnézik, merre futnak a vezetékek a föld alatt. Ezután egy körásó gép segítségével kivájnak egy gödröt, ahová majd a fa kerül, aztán a fát a gyökere körül lévő földlabdával együtt kiemelik, és beültetik az új gödörbe.

A riport végén Braam arról is beszélt, munkáját szeretik és támogatják az emberek. Hangsúlyozta, „ha van lehetőség arra, hogy ne pusztítsuk ki ezeket a fákat, hanem inkább csak ültessük át őket, akkor miért ne tegyük?” Hozzátette, „minden nap egy jó nap, minden nap valami jót teszünk”.

Teljes riport itt olvasható.

Forrás/videó: ligetbudapest.reblog.hu; kezdőkép: dioskonyv.hu, a kép illusztráció

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.