Pesti Srácok

A haza ma ellenzékben van? - Reakciók az elutasított alaptörvény-módosításról

A haza ma ellenzékben van? - Reakciók az elutasított alaptörvény-módosításról

Kósa Lajos úgy értékelt, bebizonyosodott, hogy a Jobbik és az MSZP is hazudott, becsapta az embereket, korábban ugyanis mindkét párt a törvénymódosítás támogatásáról nyilatkozott. Vona Gábor a letelepedési kötvények visszavonásához kötné az alaptörvény módosításának megszavazását, mint sajtótájékoztatóján fogalmazott, „a Fidesz számára nem az ország megvédése a fontos, hanem a szajré". A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint Magyarország veszített a népszavazási kampányon. A DK szerint Orbán egy hónap alatt két pofont is kapott, és a "haza ma ellenzékben van".

A parlament 131 igen szavazattal, 3 nem ellenében elutasította az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett alkotmánymódosítást, amely kimondta volna, hogy nem telepíthető be idegen népesség Magyarországra. Az elfogadáshoz legalább 133 igen szavazat kellett volna, az ellenzék részéről azonban senki nem támogatta az előterjesztést.

Az ország csak a Fidesz-KDNP-re számíthat

A Fidesz-frakcióvezetője szerint az alaptörvény-módosításról szóló keddi parlamenti szavazáson kiderült, hogy az ország csak a Fidesz-KDNP-re számíthat a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben. Kósa Lajos úgy értékelt, bebizonyosodott, hogy a Jobbik és az MSZP is hazudott, becsapta az embereket, korábban ugyanis mindkét párt a törvénymódosítás támogatásáról nyilatkozott. Kósa Lajos azt mondta, az alkotmánymódosítás után kialakult helyzetet a Fidesz elnökségi ülésén értékelik.

PestiSracok facebook image

Miért fontosabb a terroristák pénze, mint az ország biztonsága?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) az alaptörvény-módosítás kapcsán azt mondta, a Jobbiknak világos az álláspontja. Szerinte magyarázkodnia nem a Jobbiknak, hanem a kormánypártiaknak kell majd, miért fontosabb a terroristák pénze, mint az ország biztonsága.

Budapest, 2016. november 8. Jobbikos képviselõk „Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged!” feliratú molinót tartanak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás alatt az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. 131 képviselõ szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthetõ be. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás/MTI

A letelepedési kötvény megszüntetése kapcsán arra mutatott rá, minden biztonságpolitikai szakértő a kiskapuk bezárását szorgalmazza, a magyar kormány az iraki Erbílben nyit a letelepedési kötvények árusítását végző irodát. Ennyi erővel Abu Bakr al-Bagdadinak (az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjének) is nyugodtan küldhetnének állampolgárságot - fogalmazott. Megjegyezte, a magyar emberek nem buták, senki nem hiszi el, hogy nincs kockázat a kötvényekben.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint amikor szavakról van szó a Jobbik nagyon bátor, de amikor tettekről van szó, gyenge. Véleménye szerint a Jobbik összekever egy rövid távú finanszírozási kérdést - amely jelenleg is felülvizsgálat alatt áll - egy, az ország sorsát akár 50-100 évre meghatározó kérdéssel.

Különben huszonnégy órán belül megszavaznák

Három pontban rögzítette kedden a terrorizmus elleni javaslatait Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki azt is közölte, a letelepedési kötvények kivezetése esetén akár 24 órán belül hajlandók megszavazni az alaptörvény módosítását. Az ellenzéki politikus azt mondta, a kötvények azonnali kivezetését és a közvetítő irodák bezárását, az eddigi intézmény teljes átvizsgálását és a Pharaon-ügy lezárását követelik. Ezekről péntek délelőttre ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. Vona Gábor az alaptörvény-módosítás zárószavazását úgy értékelte, „a Fidesz számára nem az ország megvédése a fontos, hanem a szajré".

Magyarország veszített a népszavazási kampányon

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint Magyarország veszített a népszavazási kampányon. Fodor Gábor jelezte, nemmel szavazott erre a javaslatra. Ez egyenesen következett abból, hogy a népszavazási kampányban az MLP „képviselte a leghatározottabban az európai értékrend melletti és a kormánnyal szembeni kiállást", amikor az igen szavazatra buzdított - fogalmazott.

Hangsúlyozta, már akkor is elmondták, hogy nem csak a népszavazási kérdést, de az alaptörvény módosítását sem támogatják. Nem értettek egyet azzal az úgynevezett uniós klauzulával, ami a nemzetállamok laza szövetségeként képzeli el Európát - folytatta, hozzátéve, az MLP ezzel szemben egy erőteljesebb és egységesebb politikai vezetéssel rendelkező EU-t szeretne, amelyik kevésbé bürokratikus, de hatékonyabban és egységesebben képes fellépni politikailag. Fodor Gábor úgy értékelt, a népszavazással elindult folyamat a keddi szavazással ért véget. Látszik, hogy mennyire felesleges volt közel húszmilliárd forintot elkölteni és óriási indulatokat gerjeszteni a társadalomban; ezért a Fideszt terheli a felelősség - mondta.

Orbán két pofont is kapott

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott, mert az október 2-i kvótareferendumon a nép, kedden pedig a parlament mondott nemet a politikájára. A párt alelnöke az alkotmány-módosítást elutasító szavazást követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a miniszterelnök egy érvénytelen népszavazásra hivatkozva, felhatalmazás nélkül próbált alaptörvényt módosíttatni, de ez nem sikerült neki.

Budapest, 2016. november 8. A Demokratikus Koalíció aktivistái flashmobot tartanak az alaptörvény tervezett módosítása ellen a Kossuth téren 2016. november 8-án. Az Országgyûlés várhatóan délelõtt szavaz az alaptörvény hetedik, Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt módosításáról, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
DK-sok tüntetnek az alaptörvény módosítása ellen a Kossuth; Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Varju László jelezte, a DK-s független képviselők bojkottálta az alaptörvény hetedik módosításáról szóló határozathozatalt, mert a módosítás "kifejezetten szembe ment volna a népakarattal". Hozzátette, hogy három, kétharmados többséget igénylő módosító javaslat szavazása során viszont voksoltak, méghozzá nemmel, mert távolmaradásukkal a kormányt segítették volna. Kedden bebizonyosodott, hogy a sokat emlegetett új egység valójában az új kisebbséget jelenti - összegezte véleményét a politikus. Azt mondhatnánk, a haza ma ellenzékben van", mert Orbán Viktor politikáját sem a népszavazáson, sem a parlamenti szavazáson nem támogatta az ország - tette hozzá.

Az LMP nem tűri a hazaárulózást

Az LMP felszólítja a kormányt, még ma állítsa le a szerintük túlságosan hosszúra nyúlt népszavazási kampányt, és ne meneküljön tovább a valódi kormányzás felelőssége alól. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, pártja azért nem vett részt a szavazásban, mert a módosítás szerintük csupán a népszavazási kampány része volt, és nem a felső korlát nélküli betelepítési kvóta ellen szólt. Kijelentette azt is, az LMP senkitől sem tűri el, hogy hazaárulónak nevezze mindazokat, „akik nem sétáltak be a Fidesz csapdájába".

Forrás: MTIKezdőkép: Kovács Tamás/MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)