Pesti Srácok

Kormányzati szinten korlátozzák az internetszabadságot egyre több országban

Kormányzati szinten korlátozzák az internetszabadságot egyre több országban

Az idén immár a hatodik egymást követő évben csökkent az internetszabadság a világban, egyre több kormány támadja minden korábbinál agresszívabban a közösségi médiát és a csevegőappokat - állapítja meg a Freedom House (FH) amerikai központú emberi jogi szervezet az internetszabadságról hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentésében.

A kormányok az elmúlt években egyre jobban törekedtek az olyan népszerű közösségi médiumok cenzúrázására, mint a Facebook vagy a Twitter, de ennél is szigorúbban próbálják korlátozni az olyan csevegőalkalmazásokat, mint a WhatsApp vagy a Telegram - írta a jelentésben Sanja Kelly, az FH internetszabadsággal foglalkozó részlegének igazgatója.

- tette hozzá. A jelentésben (Freedom on the Net 2016) 65 országot vizsgáltak meg, amelyek együtt a világ internethasználóinak 88 százalékát fedik le. Európában Izlandot, Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Magyarországot, Észtországot, Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Törökországot, Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt vizsgálták, és elsősorban a 2015. június 1-je és 2016. május 31-e között történt fejleményeket vették figyelembe, de néhány azóta történt jelentősebb eseményt is. A nevezett időszakban az internethasználók 67 százaléka élt olyan országban, ahol a kormány, a hadsereg vagy az uralkodó család bírálatát cenzúrázták.

PestiSracok facebook image

A kormányok 24 országban akadályozták a közösségi médiához vagy a csevegőappokhoz való hozzáférést

Az egy évvel korábbi hasonló időszakban ez a szám még csak 15 volt. A tekintélyelvű kormányok általában politikai tüntetések idején élnek ezzel az intézkedéssel. Bizonyos országok - még demokráciának minősülők is - különösen azért támadják a csevegőappokat, mert nagyon biztonságos a titkosításuk, és üzemeltetőjük erősen védi a magánélethez való jogot, és ezt a kormány veszélyesnek tartja a nemzetbiztonságra nézve. A csevegőalkalmazások közül a WhatsAppet korlátozták a legtöbb országban, a 65-ből 12-ben.

- írta az igazgató. Nyomás alá kerültek egyes országokban olyan hang- és videohívásos netes alkalmazások is, mint a Skype, mert a telefonálni akarók átszoktak az ingyenes vagy nagyon olcsó csatornákra, a kormány viszont meg akarta védeni a hazai távközlési cégeket a bevételkieséstől.

Börtön jár rémhírterjesztésért vagy vallási tartalmú videó nézéséért

Tizenöt országban fordult elő, hogy a kormány bizonyos események hatására ideiglenesen kikapcsolta az internetet vagy a mobiltávközlési hálózatot. Kína már a második egymást követő évben lett az az ország, amely a leginkább korlátozta az internet szabadságát, utána Szíria és Irán következett. Például a kínai büntetőtörvénykönyvet úgy módosították, hogy hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ha valaki rémhíreket terjeszt a közösségi médiában. Ezt a vádat gyakran használják ellenzékiek bebörtönzésére. Kínában az is előfordult, hogy bebörtönöztek valakit, mert mobiltelefonon valamilyen vallási tartalmú videót nézett - olvasható a Freedom House jelentésében.

PS/MTI Fotó:Common Dreams

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.