Pesti Srácok

Kövér László a szlovéniai Népújságot méltatta

Kövér László a szlovéniai Népújságot méltatta

Amennyiben hatvan esztendő múlva Európában még lesz nyomtatott sajtó és annak múltja iránti történészi érdeklődés, akkor a napjainkban éppen 60 éves szlovéniai Népújság nemcsak az európai sajtótörténetnek, hanem a nemzeti hűségnek és az állampolgári lojalitásnak is kicsiny, de nagyszerű európai példája lesz - jelentette ki szombaton Lendván Kövér László.

A magyar Országgyűlés elnöke a muravidéki magyar közösség hetilapja fennállásának 60. évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédet.

Kövér László szerint az 500 milliós lakosságú Európai Unióban egy tízezer fő alatti, számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség újságja nemcsak az európai múlt hiteles tanúja, hanem európai jövőnek biztató hírnöke is.

A házelnök úgy vélte: az igaz sajtó mindig együtt él az olvasóival, a közösségével, és különösképpen így van ez a nemzeti kisebbségben élők sajtója esetében.

PestiSracok facebook image

- emelte ki Kövér László.

A tízezer fő alatti szlovéniai közösség és a szlovéniai Népújság az elmúlt hatvan esztendőben bebizonyította, hogy a történelmi viharok ellenére egyidejűleg hűséges maradhatott a magyar nemzethez, lojális lehetett Szlovéniához és mindeközben értékteremtő európai tudott maradni - húzta alá a házelnök.

Kövér László megköszönte az áldozatos munkát, amit a Népújság munkatársai nap, mint nap végeznek a magyar közösségért, annak fennmaradásáért és boldogulásáért.

Milan Brglez szlovén házelnök ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek gazdagítják a társadalmat, egy ilyen rendezvény pedig kitűnő alkalom arra, hogy Szlovénia és Magyarország viszonya még jobban elmélyüljön.

- tette hozzá.

Király Meszelics Jutka felelős szerkesztő arról beszélt, hogy az első magyar nyelvű újság 1956-ban jelent meg a Muravidéken, a Pomurski Vesnik mellékleteként. 1958-ban Népújság néven önállósult, míg hetilap formájában 1963-tól létezik.

"Azóta nagy utat tett meg az újság, amely elmondhatjuk, hogy a miénk és ezért az olvasóink is azonosulni tudnak vele" - hangsúlyozta.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke beszédében kiemelte: a muravidéki magyar újság és az itteni közösség a jövőben csak úgy tud fennmaradni, ha Magyarország és Szlovénia továbbra is közösen támogatja.

A Népújság című magyar nyelvű hetilap a szlovén állam támogatásával jelenik meg. A magyar állam néhány éve nemzeti jelentőségű intézménynek nyilvánította az újság kiadóját, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet, és anyagi támogatásban részesíti.

MTI, fotó: ujszo.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)