Pesti Srácok

Lázár János: Brüsszel lezárta a kötelezettségszegési eljárást Paks II. miatt

Lázár János: Brüsszel lezárta a kötelezettségszegési eljárást Paks II. miatt

Az Európai Bizottság lezárta azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indított - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Súlyos vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd. Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről is döntött a kormány.

Paksi atomerőmű kötelezettségszegési eljárásáról

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a brüsszeli testület két éve indított eljárást, a mostani döntés pedig azt jelenti - mondta -, hogy a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről.

PestiSracok facebook image

Akik ezzel kapcsolatban mást állítottak - például Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője -, azok "látványos vereséget szenvedtek" - fogalmazott Lázár János, aki szerint Jávor Benedeknek érdemes volna megfontolnia a politikai pályafutása folytatását.

A miniszter mindezek alapján reális esélyt lát arra, hogy 2017-2018-ban megkezdődjön a paksi kapacitásfenntartással kapcsolatos építkezés.

Kötelező kvóták

Lázár János megerősítette: Magyarország elutasítja a kötelező mechanizmust, azonban egyelőre nem áll győzelemre.

Fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt és a népszavazást, ugyanakkor jelezte: az alaptörvény módosítása egyértelművé tette volna a helyzetet. Ismertette azt is, hogy az Alkotmánybíróság jövő héten fogja tárgyalni Székely László ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban.

A tárcavezető közölte azt is, hogy Magyarország kész felülvizsgálni az unió kohéziós politikáját, ugyanakkor értékelése szerint a pénzek elvonásával kapcsolatos nyomásgyakorlási kísérletek az amerikai elnökválasztás óta "gyengébb lendülettel jönnek".

A miniszter azt is bejelentette, hogy hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás.

Autózás: megújíthatják a KRESZ-t

Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről.

A miniszter jelezte, megfontolandónak tartja egy új KRESZ megalkotását is.

Azt is mondta, hogy Magyarországon a többi visegrádi országban fizetendőhöz képest magasabbak például egy új autó üzembe helyezésének költségei.

A repülőtér összekötése a belvárossal

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről döntött a kormány.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben, amely a Budapest - Cegléd - Szolnok vasúti vonal új nyomvonala is lesz.

A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül - ismertette a tárcavezető, aki azt is elmondta, hogy a vonatok 20 percenként járnának a vonalon és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő.

További információk

  • Lázár János elmondta, hogy akkor lehet országunk gazdasága versenyképes, ha versenyképesek a béreink, ehhez pedig sikeres magyar vállalkozások szükségesek. Jövőre a pedagógusok bérét is emelik, az állami szektorban dolgozók bére folyamatosan emelkedik, a minimálbért is növelni szeretnék, továbbá adócsökkentésekre is lehet számítani.
  • A jövő héten hétfőn szerb-magyar kormányülés lesz, melyen a határvédelem kiemelt helyen szerepel majd.
  • Kormányablaképítési program Szigetszentmiklóson ér majd véget 2017 tavaszán, ünnepélyes keretek között.
  • Új település-kézikönyvek létrehozásához pénzügyi támogatást nyújtanak a településeknek.
  • Jóváhagyta a kormány a honvédség 1400 fővel való emelését, tiszti besorolás ebben nincs.
  • Vidékfejlesztési pályázatokra óriási az érdeklődés.
  • Olyan MVH-t szeretnének, ami szolgáltató-fejjel gondolkodik, parasztságot és a mezőgazdasági termelőket képesnek kell lennie kiszolgálni. Egyes gazdák ÁVH-nak nevezték az MVH-t, ezért is fontos a szolgáltató jelleg.
  • Kovács Zoltán elmondta, hogy a 444 szerkesztősége nem a Kormányinfóról van kitiltva, hanem a Parlamentből. Lázár János hozzátette, szívesen válaszol a kérdéseikre, de a házszabályokat be kell tartania.
  • Bőnnyel kapcsolatos kérdésre Lázár János elmondta, az országban működő paramilitáris szervezetek nem veszélyesek, a Györkös-féle MNA-nak mindössze hét aktív tagja volt már csak. Nem jelentenek biztonsági kockázatot.
  • Pharaonnal kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette, hogy az is kérdés, van-e egyáltalán ujjlenyomata a szóban forgó személynek, mert neki például nincsen: ezért csak egy évre kaphat útlevelet.
  • Óraátállítás: a kormány még nem tárgyalt róla, de a Nemzetgazdasági Minisztérium jól képviseli a kormányt a témában, és ők támogatják a javaslatot.

MTI/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)