Negyven százalékkal nőnek a reálbérek
Ha jövőre 15 százalékkal nőne a bruttó minimálbér, akkor annak összege 128 ezer forintra emelkedhet a jelenlegi 111 ezerről, míg a szakmai bérminimum 129 ezer forintról 161 ezerre ugorhat. Egy újabb 8 százalékos emelés 138 ezer forintra, míg a bérminimum 12 százalékkal mintegy 180 ezer forintra emelkedhet.
A kormány 15 százalékos minimálbér növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a grantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.
A kormány hatéves bérmegállapodásra törekszik a munkaadókkal és munkavállalói szervezetekkel. Ha sikeres lesz a megállapodás, akkor már jövőre jelentősen mérséklődhetnek a munkáltatói terhek és ezzel párhuzamosan emelkedhet a minimálbér.2022-ig összesen 14 százalékponttal csökkenhetnek a járulékok. Hat éves időtávban 40 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek.
A kormány úgy látja, hogy olyan helyzet állt elő, amikor lehet egy kicsit bátrabban tervezni, hiszen a növekedés adott, az államkassza helyzete stabil, ami lehetőséget ad ahhoz, hogy a következő másfél-két évre megtervezzük a folyamatokat – mondta Varga Mihály. A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt években látott béremelkedésnek a következő időszakban folytatódnia kell, a kormány számításai szerint. A következő hat évben reálértéken akár 40 százalékos emelkedést is jelenthet. Első lépésben a kormány azt javasolja, hogy a 2017-es 4 százalékpontos járulékcsökkenés után 2018-ban további 2 százalékponttal mérséklődjön a teher. Ha ezek megvalósulnak, akkor a 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.
A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie
– emelte ki a miniszter. A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, 6 évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni. Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter elmondta, több szempont is előkerült a pénteki megbeszélésen a versenyképesség és a hatékonyság javítására, amelyekben szeretnének minél szélesebb körű egyetértést elérni az egyeztetések során.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta. Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.
PS/Magyar Idők Fotó: PS
