Pesti Srácok

Orbán Viktor Brüsszelnek és a Népszabadságnak is odaszúrt

Orbán Viktor Brüsszelnek és a Népszabadságnak is odaszúrt

A migrációs válságban minden azon áll vagy bukik, hogy zárjuk-e a határokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón. A kormányfő közölte: Brüsszelt terheli a felelősség azért, hogy az elutasított menedékkérők szabadon elhagyhatják nyugat felé Magyarországot.

Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a csúcs előtt a visegrádi országok közös álláspontban szögezték le a három legfontosabb dolgot: meg kell védeni a határokat; akik bejöttek, azokat ki kell vinni; akik pedig be akarnak jönni, azokat az EU-n kívül kell őrizni és különválogatni. Orbán Viktor aláhúzta: Magyarország zárja határait, Görögország viszont erre nem képes, Olaszország pedig vagy nem tudja vagy nem akarja zárni a határt. Olaszországban a helyzet drámai - tette hozzá. Hangoztatta, Magyarország képes arra, hogy amennyiben újabb menekültáradat indulna meg, megállítsa azt.

Brüsszelt terheli a felelősség a migránsok szabad mozgása miatt. Véleménye szerint Brüsszel segíthetne azzal, hogy megváltoztatja azt az "életszerűtlen" szabályt, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őrizetben tartani. Ezt a javaslatot a miniszterelnökök tanácskozásán nem fogadták el - tette hozzá a miniszterelnök.

PestiSracok facebook image

A miniszterelnök az éjszaka befejeződött csúcsértekezleten történteket ismertetve arról beszélt: hogyan akarna az unió Európától távol katonai erőt alkalmazni közös haderő nélkül, ha az ukrajnai katonai eseményeket sem tudja befolyásolni, és arra is képtelen, hogy megadja az azonnali vízummentességet, ami nem katonai kérdés, semmilyen jogi akadálya nincs, és senki nem mer ellene nyíltan érvelni. Elmondta, hogy az ukrán vízummentesség kérdésében a visegrádi országok erőteljesen Ukrajnát támogató álláspontot fejtettek ki, függetlenül az Oroszországgal folytatható, esetlegesen eltérő, de ésszerű és helyes politikáról vallott nézőpontoktól.

Az Aleppóban kialakult helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, Szíria példáján látszik, hogy sok még a tennivaló az európai biztonság terén. Ha nincs Európának megfelelő katonai ereje, akkor katonailag nem tud győzni, és a szíriai ügyek elintézése, az ott élők tényleges megsegítése helyett csak jó szándékú szólamokat tud mondani - fejtette ki. "A csúcstalálkozó vendége volt a NATO főtitkára azzal a céllal, hogy elkerüljük a NATO és az Európai Unió leendő védelmi rendszere közötti fölösleges párhuzamosságokat, nehogy az európai védelem valamilyen NATO-ellenes vagy a NATO melletti alternatív összefüggésbe kerüljön" - fogalmazott. Véleménye szerint a szíriai helyzettel kapcsolatban - nemzetközi mércékkel mérve - határozott, illetve durva nyilatkozatokat tettek a miniszterelnökök a csúcs után. "A közös nyilatkozatban is erőteljes megfogalmazásokat találhatunk, de be kell látnunk, hogy van jó szívünk, van erős hangunk, de nincs erőnk" - szögezte le. Ennek a három dolognak a kombinációjából fakadó tehetetlenségérzés tükröződött minden nyilatkozatban - tette hozzá. A bajba jutott embereken segíteni kell, "minden okoskodás és moralizálás későbbre való" - fogalmazott. Jelenleg egy feladat van: ameddig lehet, menteni kell az életeket - hangsúlyozta. A jó szándék kinyilvánítása természetesen fontos, mert önbecsülési kérdés is Európának, a szíriaiaknak pedig azért, mert ha már katonailag nem is, de legalább a diplomácia és a nemzetközi büntetőjog eszközeivel ott van Európa az ő oldalukon. A jó szándékú szólamok azonban, sajnos, nem oldják meg azt a helyzetet, amelyet most Szíriában mások katonai erővel megoldanak - mondta Orbán Viktor.

Újságírói kérdésre válaszolva, a jövőre esedékes államfőválasztással összefüggésben a miniszterelnök kijelentette, Áder János köztársasági elnököt és munkáját nagyra értékeli. Kifejtette: a fontos lehetőségek között van, hogy a jelenlegi államfő folytassa a munkáját, amennyiben erre vállalkozik. Hozzátette, tisztelettel van Áder János iránt, és megtiszteltetésnek venné, ha támogathatná.

Orbán Viktor a tanácsülés témáit sorolva beszélt arról is, hogy "a rezsicsökkentés betiltásának európai álneve" az energiaunió, amelynek elemei még kidolgozás alatt vannak. Mint mondta, a mostani vitában leszögezte, hogy noha hazánk vállalja az energiaunió létrehozását, az árszabályozás kérdésében megegyezésre kell jutni. Magyarország mellett más országok is vannak, amelyek lehetetlennek tartják, hogy Brüsszel megtiltsa a rezsicsökkentést, azaz az állami árszabályozás lehetőségét, amely több százezer magyar családot érint - szögezte le Orbán Viktor.

A sajtótájékoztatón nem vehetett rész a Népszabadság egykori újságírója, aki a lap megszüntetése óta blogon írt. Miután kiküldték az eseményről, a kormányfőnek feltettek egy kérdést Soros Györggyel kapcsolatban, amire a következőt válaszolt:

A sajtótájékoztató után egyébként Orbán Viktor miniszterelnök visszahívta a kiküldött újságírót, akivel negyed órát beszélgettek "magánemberként".

Forrás: MTI

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.