Egyre több a támogatója az EU-n kívüli menekülttáboroknak
Lassan többségivé válik az az álláspont az Európai Unióban, amelynek értelmében az EU területén kívül kellene menekülttáborokat felállítani – jelentette ki Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt. A korábbi elutasított vélemények egyre inkább teret nyernek migránsügyben.
A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta,
még nincs szó többségi álláspontról, de úgy érzi, hogy az események ebbe az irányba haladnak
. A migránsügy egészében megfigyelhető, hogy
„a korábban kiátkozott, lebecsült, lenézett, megvetett álláspontok lassan közös állásponttá válnak, és az azokat képviselő embereket pedig méltó partnerekként üdvözlik mostanság. Hozzátette, úgy véli, lehet olyan előrelépés a tengerből kimentett migránsok visszaszállítását célzó magyar javaslatnak az ügyében, amely ”a józan ész irányába mutat„.
Orbán Viktor szerint míg korábban
”csak a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről volt hajlandó a miniszterelnökök gyülekezete beszélni„,
és az uniós külső határok védelme
”betiltott álláspont„
volt, utóbbi mára megváltozott és elismert közös feladattá vált.
Nem engednek a menedékkérők újraelosztását célzó kvótából
A menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról szólva a miniszterelnök leszögezte, ebben nem fognak engedni, mivel amit Angela Merkel német kancellár akar, azt a magyarok nem akarják. Kiemelte,
nem szimpatikus az a felfogás, hogy azok, akik tömegesen beengedték Európába ”a túlnyomó többségükben gazdasági migránsokat„, szét akarják osztani őket a többiek között, hogy ”jusson a bajból mindenkinek„.
Azonban – mint mondta – nem pusztán szimpátiáról van szó, ugyanis az októberi népszavazáson volt 3,3 millió ember, aki azt mondta,
”szó sem lehet arról, hogy bárki más dönthessen a Magyarországon élők személyéről, mint maga Magyarország. Az erőnk az nagyobb, mint a méretünk.„
. Nem okosnak kell lenni, hanem állhatatosnak, tűrni kell a szúrós szemeket és a támadó nyilatkozatokat, de ezt eddig is jól bírtuk, ezek le fognak peregni. Arra a kérdésre, hogy megvétózza-e valamelyik javaslatot, azt válaszolta: Brüsszelben zsúrpubis hangulatú világ, brüsszeliül azt tudja mondani, hozzá tud járulni az egyhangúság hiányához. Arra a kérdésre, mennyire elfogadott álláspont az unión kívüli táborok létrehozása, azt felelte: ezt korábban a patás ördögtől való gondolatnak nevezték. A korábban kiátkozott álláspontok azonban lassan közössé válnak, az ezt képviselő embereket pedig partnerekként üdvözlik. Orbán Viktor elmondta, van még egy ügy, amely
”most csúszik fel a napirendre„
:
”meg akarják tiltani a rezsicsökkentést„, olyan szabályt akar megalkotni az Európai Unió, amely ”megtiltaná az országoknak, hogy államilag határozzák meg az energia árát bármilyen körben is„.
Ez alapvetően érinti a magyar embereket, a szegényeket jobban mint a jobb módúakat, tehát becsületbeli ügy, hogy ki kell tartanunk, ebben nem fogunk engedni. Sajtótájékoztatóján a kormányfő emellett az ukrajnai vízummentesség ügyére is kitért, azt hangoztatva, hogy ”erkölcsileg tarthatatlan az a politika„, hogy bár az ukránok minden feltételt teljesítettek, mégsem adjuk meg nekik a vízummentességet.
Egy Líbiában felállítandó, két-hárommilliós menekülttábort vetett fel javaslatként a magyar miniszterelnök, aki a Földközi-tengeren át érkező illegális bevándorlás kezelése kapcsán állt elő ötletével.
A migrációs válság megoldása áll a középpontban
Elsősorban az Európát érintő migrációs válság, a védelempolitika és a gazdaság kérdéseit vitatják meg a csütörtöki csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben. A szokásos kétnapos csúcstalálkozó helyett ezúttal csak csütörtökön ülnek majd össze az uniós vezetők. A munkaebéd napirendjének első helyén a migráció kérdése szerepel, a résztvevők a tervek szerint áttekintik az EU és Törökország között márciusban létrejött megállapodás végrehajtását, értékelik a bizonyos afrikai országokkal kötött egyezmények terén elért eredményeket és meghatározzák a további munka irányát, illetve megvitatják a közös menekültügyi rendszer reformjának kérdését és azt, hogy a jövőben miként alkalmazzák a felelősségvállalás és a szolidaritás elvét. Forrás és fotó: MTI
