Pesti Srácok

Kiborult a Reklámszövetség a közterületi reklámok korlátozása miatt

Kiborult a Reklámszövetség a közterületi reklámok korlátozása miatt

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal és megöli a reklámpiacot a közterületi reklámozást célzó különadó, és a településkép védelméről szóló törvény szigorítása. Úgy vélik, a két tervezet együttes hatása gyakorlatilag megsemmisíti a közterületi reklámozást, amely sok száz vállalkozást és több ezer dolgozó, bérbeadó megélhetését ellehetetleníti.

A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy folytatódjon a megkezdett párbeszéd a szakma és a kormány között, ahogy az általuk kidolgozott javaslati anyag megvitatása is. A szövetség közleménye szerint a településkép védelméről szóló törvény hétfőn beadott szigorító módosítása megbénítja a közterületi piacot, és ennek hatására több száz vállalkozás több ezer dolgozója és önkormányzatok, lakóközösségek, valamint bérbeadók veszíthetik el bevételeiket.

A közterületi reklámozást célzó különadónak ez a módosítása az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva diszkriminatív, szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak - írták. A közterületi médiapiac szereplői komoly hátrányba kerülnek más szakági szereplőkkel szemben és a reklámozókat a globális online reklámpiac felé terelik. Ezáltal ez az adó versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben a hazai vállalkozásoknak - írták.

Hangsúlyozták, a közterületi reklámokat szolgáltató vállalkozások ugyanúgy fizetik a reklámadót, mint más reklámpiaci szereplők és a reklámeszközök kihelyezéséért ugyanúgy fizetnek közterület-használati díjat az önkormányzatoknak, mint bármelyik közterületet használó vállalkozás. Az adó mértéke pedig olyan magas, hogy a közterületi reklámok fenntartása lehetetlenné válik. A MRSZ közterületi (OOH) tagozata 21 piaci szereplőből álló szakmai csoportosulás.

PestiSracok facebook image

A településkép védelméről szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés tárgyalását kedden folytatta le az Országgyűlés. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ezen elmondta, rögzíteni javasolják, hogy a településkép fokozott védelme érdekében a közterületről látható reklámhordozó és reklám a település értékeit, építészeti arculatát aránytalanul nem sértheti, mérete és mennyisége településképi szempontok szerint ésszerű kell, hogy legyen. A javaslat a fokozott védelem alatt álló területeken, például világörökségi, műemlékvédelmi, természetvédelmi és NATURA 2000-es területen tiltja reklámhordozó és reklám nem elhelyezését. Emellett kimondja, hogy a reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb öt évre köthető, és magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi rendelet eltérően nem rendelkezik.

Forrás: MTI; fotó: belvaros.blogspot.com

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.