Pesti Srácok

Kiújultak Aleppóban a légicsapások

Kiújultak Aleppóban a légicsapások

A szír felkelők feladták Aleppót, a kormánnyal kötött megállapodás értelmében a város keleti részének kiürítését december 14-én el kellett volna kezdeni. A felkelők szerint a milíciák miatt csúszik az evakuálás. A fegyverszünet is véget ért, a kormánycsapatok újra elkezdték lőni a városrészt. Az Aleppóért vívott harc több mint négy évig tartott, a város mészárszékké változott, Szíria központjából csak romhalmaz maradt - írja az Origó.

Nem kezdődött el Aleppó keleti részének kiürítése december 14-én, szerdán hajnalban, ahogy a Bassár el-Aszad szír elnököt támogató erők és az ellen lázadó csoportok közti megállapodás értelmében kellett volna. A Reutersnek az egyik lázadó csoport parancsnoka azt nyilatkozta, hogy a kiürítést Irán által támogatott síita csoportok akadályozzák – akik a kormányt támogatják. A szír kormánycsapatok újra lőni kezdték a városrészt. A Reuters próbálta megtudni az Aszadot támogató erők tisztviselőitől, szerintük mi akadályozza a kiürítés elkezdését, illetve mikor fog elkezdődni, de nem kaptak választ. Lázadó tisztviselők szerint elképzelhető, hogy a kiürítés csak csütörtökön kezdődik el. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) jelentése szerint a városrész evakuálására szánt buszok szerda reggel nem indultak el, a kormányerők és a felkelők között megosztott Szalaheddin negyedben várakoztak. Pedig a lakosság felkészült a városrész elhagyására, jelentések szerint az emberek összepakolták a dolgaikat. Amit nem tudnak magukkal vinni, azt elégetik, sokan attól tartanak, a bevonuló kormányerők fosztogatni fognak. Közben az MTI azt írta, hogy mintegy ezer, Aleppóból az éjszaka során evakuált embert tartanak fel egy iráni milícia ellenőrzőpontjánál az észak-szíriai városon kívül - jelentette szerdán az Anadolu török hírügynökség a Török Vörösfélhold vezetőjére hivatkozva.

- mondta Kerem Kinik, a török segélyszervezet vezetője. Hozzátette: folynak a tárgyalások arról, hogy a civileket szállító buszokat továbbengedjék az Aleppótól nyugatra fekvő Idlíb tartomány felkelők ellenőrizte területeire. Az Anadolu hírügynökség közben - ennek ellentmondva - azt jelentette, hogy a török segélyszervezet szerint kedd este megérkezett Idlíbbe mintegy ezer, Kelet-Aleppóból kimenekített civil.

PestiSracok facebook image

Békéban elhagyhatják a civilek és a lázadók Aleppót

Az Aszadot támogató erők és a lázadók közti megegyezés Oroszország és Törökország közbenjárásával született meg, miután a kormányerők (az orosz légierő támogatásával) megtörték az aleppói felkelőket. A megegyezés szerint a lázadók és a civil lakosság békében elhagyhatják Aleppót, ami így teljes egészében a szír kormány kezébe kerül. Aleppó visszafoglalása a legnagyobb győzelem Aszad számára 2011, az ellene indult felkelés kitörése óta. A város visszavétele ugyan nagy győzelem Aszadnak, de korántsem jelenti a szíriai polgárháború végét, Szíria területének jelentős része lázadó csoportok, illetve az Iszlám Állam ellenőrzése alatt marad.

Véres romhalmazzá vált Szíria legnagyobb városa

Az Origón megjelent írás szerint Aleppó visszafoglalásának szimbolikus jelentősége sem elhanyagolható: 2012-ig 2,3 millió lakosával Aleppó volt Szíria legnagyobb városa, ipari és pénzügyi központja, óvárosa UNESCO-világörökség. 2016 végére azonban csupán véres romhalmaz maradt belőle. A város gyakorlatilag kimaradt az Aszad elleni felkelésből 2011-ben, a polgárháború 2012-ben érte el. A felkelők azonban nem tudták elfoglalni az egész várost, nyugati része a szír hadsereg és az Aszadot támogató iráni, iraki, afgán és libanoni síita milíciák kezén maradt, keleti része a főként szunnita felkelőké lett. A felkelők az évek során anyagi támogatást kaptak az Aszaddal szemben álló országoktól, többek közt az Egyesült Államoktól, Szaúd-Arábiától és Törökországtól. Aszadot és szövetségeseit elsősorban Oroszország támogatta, 2015-től a felkelők elleni légicsapásokkal is, amelyek nagyban hozzájárultak a város visszavételéhez.

Az MTI közben arról számolt be az Emeri jogok Szíriai Megfigyelőközpontjára hivatkozva (OSDH), hogy a légicsapások is kiújultak szerdán a felkelők kezén lévő utolsó aleppói városrész ellen, miután a szíriai kormányerők többórás tűzszünetet követően, reggel ismét lőni kezdték az övezetet. A kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező, londoni székhelyű emigráns szervezet beszámolója szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim erői szerda reggel legalább 14 gránátlövedéket lőttek ki a kelet-aleppói területre, ahonnan az eredeti tervek szerint - egy Oroszország és Törökország közvetítésével kedden tető alá hozott megállapodás értelmében - hajnalban evakuálni kellett volna a civileket és a felkelőket. Kora délután légitámadások érték a negyedet.

Az Origó teljes cikkét itt olvashatják.

Forrás: Origó, MTI, fotó: AFP

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.