Pesti Srácok

Kövér László: Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké kell maradjon

Kövér László: Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké kell maradjon

Európa az európaiaké, Magyarország a magyar embereké kell, hogy maradjon - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Észak-Magyarország szerdai számában megjelent interjújában.

Kövér László az interjúban a migrációs válsággal kapcsolatban elmondta: a migrációs hullám forrásai kiapadhatatlanoknak tűnnek, és még ha viszonylag gyorsan rendeződne is a közel-keleti válság, ott van Afrika a maga óriási népességrobbanásával és a klimatikus kilátásaival. A helyzet tartósan rosszabbodni fog, s Európa, ha azt folytatja, amit eddig tett, a katasztrófába rohan - vélekedett a házelnök. Hozzátette ugyanakkor, van némi esélye annak, hogy fordulat álljon be Németország és az unió migrációs politikájában, aminek egyik eredménye lehet a külső határok védelme és a migráció uniós határokon kívül történő megállításának elsődlegessége.

Nem "általában" a gyerekvállalást kell támogatni

Kövér László az elvándorlást súlyos gondnak, nagy veszteségnek nevezte - akkor is az, ha ezzel a jelenséggel Magyarország nem áll egyedül Európában: volt szocialista országok közül még itt a legkisebb a gond, Litvániából 1990 óta 825 ezer ember vándorolt ki, ami a lakosság egyharmada. A bolgár népességből két és fél millió ember dolgozik külföldön, míg otthon ennél kevesebb munkavállaló van, kétmillió-kétszázezer - hangsúlyozta. Ameddig ez így marad - fűzte hozzá -, addig a saját eszközökkel kell megpróbálni változtatni a folyamatokon: a családtámogatási rendszeren keresztül ösztönözni a gyermekvállalást, a versenyképesség jelentette korlátokig ösztönözni a jövedelmek növekedését, és minden eszközzel erősíteni a fiatal generációkban a haza, a nemzet és a saját szüleik iránti felelősségvállalást. A népességfogyással kapcsolatban is sokat tesz a kormány, hat éve radikálisan fordított a családpolitika irányán, megpróbálja az erőforrásait koncentrálni a népesedéspolitikára, akár adókedvezmények, akár támogatások vagy munkaerőpiaci könnyítések formájában - sorolta. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem általában a gyermekvállalást kívánja ösztönözni, hanem azon családokat szeretné jobban támogatni, ahol a gyermekek felnevelésének minden szellemi és anyagi feltétele megvan, illetve segíteni akarnak azoknak, akiknél ez még nincs meg, de készek ezt felépíteni.

PestiSracok facebook image

Kövér László szerint az oktatással kapcsolatban "gondban vagyunk", mert a hetvenes évektől kezdve erőltetett reformok és a kilencvenes évek utáni "dobjuk a gyeplőt a lovak közé" jegyében bevezetett liberális oktatáspolitika egymásra rétegződő következményei ütköznek most a megváltozott világ új kihívásaival. A mostani viták szerinte részletkérdésekről szólnak: például a pedagógusok kötelező óraszámáról, a diákok vélt vagy valós leterheltségéről, az okostáblák előnyeiről, a természettudományos és a humán tárgyak közötti arányokról és a tankötelezettség korhatáráról. Közben az alapvető kérdés, amire választ kell találnunk, s amiből minden más következik, az az, hogy mire való az oktatás, mit akarunk elérni az oktatáson keresztül - tette hozzá.

Őrültség a magyarokban fenyegetést látni

A parlament elnöke a határon túli magyarokkal kapcsolatban kijelentette, a világban formálódó új kihívások egyértelművé teszik: egymásra vagyunk utalva szomszédainkkal, és ezen felismerés fényében előbb-utóbb az utódállamok minden politikusának be kell látnia, hogy őrültség a nemzeti önazonosságukhoz ragaszkodó, de "a szülőföldjük fölött impériumot gyakorló államhoz lojális magyarokat" nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinteni.

A kommunizmus és a liberalizmus dúlása helyrehozhatatlan

Megjegyezte, hogy Romániával a legproblematikusabb a viszony, mert 2012 óta felerősödtek a magyarellenes hangok. A kisebbségi jogok korlátozása egyre erőteljesebben érvényesül, és az állami politika rangjára emelkedett, ideértve az igazságszolgáltatást is. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az a pusztítás, amit a huszadik század végzett az európai kultúra keresztény alapjaiban, a kommunizmus, a liberalizmus dúlása olyan mértékű, hogy mindent visszaépíteni már nem lehetséges.

A politika nem kényszeríthet, a legtöbb, amit elérhet, hogy egy vallásos ember - de akár egy nagycsaládos - ne egy szánandó, megmosolyogtató csodabogár legyen a közvélekedés szemében, hanem pozitív példa - tette hozzá Kövér László az egyházakkal kapcsolatban.

PS/MTI, fotó:Origo

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)