Pesti Srácok

Orbán Viktor: Miután december 1-jén a magyaroknak nincs mit ünnepelni, hát nem ünnepelnek

Orbán Viktor: Miután december 1-jén a magyaroknak nincs mit ünnepelni, hát nem ünnepelnek

Minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai magyarságot a vasárnapi romániai parlamenti választásokon Orbán Viktor miniszterelnök Szatmárnémetiben, miután tárgyalt meghívójával, Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. "Azt szeretném, ha nem lehetne átnézni a magyarokon" Romániában - mondta a közös sajtótájékoztatón a kormányfő, hangsúlyozva: a romániai magyaroknak ki kell állniuk az érdekeikért.

A román-magyar együttműködés minőségét is jelentősen befolyásolja a romániai magyar közösség ereje - tette hozzá. Jelezte, hogy ma a romániai magyar közösség környékén és az őt körülvevő román politikai világban vannak olyan jelenségek, amelyek fenyegetettséget jelentenek. "Úgy érezzük, hogy nem mindig kapják meg az itt élő magyarok az őket megillető tiszteletet, és úgy érezzük, hogy a fejlődésük elől nem segít a román hatalom minden lehetséges akadályt eltávolítani" - fejtette ki.

A miniszterelnök szerint azonban ha Románia "megfelelő politikai vezetést" választ magának, és a magyar kormányban is meglesz a hajlam az együttműködésre, akkor annak a Romániában élő magyar közösség is előnyét fogja látni. Kijelentette azt is:

PestiSracok facebook image

Orbán Viktor egyúttal gratulált Kelemen Hunornak, hogy "az adott körülmények között létrehozható legszélesebb összefogást teremtette meg" a választásra. "Összefogni mindig jobb, mint széthúzni" - hangoztatta. A miniszterelnököt a román média egyik képviselője megkérdezte arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a részvételtől a december 1-jei román nemzeti ünnepi alkalmakon. Erre Orbán Viktor azt felelte: az őszinteség a legjobb módszer akkor is, ha kényes ügyekről van szó, márpedig ez diplomáciailag egy kényes kérdés, de még mindig jobb az őszinteséggel együtt járó konfliktust vállalni, mint kétszínűnek lenni.

- mondta Orbán Viktor, helyesnek nevezve a magyar diplomácia döntését, amikor "az egyenes utat választotta".

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. A kormányfő a tájékoztatón beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen, amelyen részt vett Kereskényi Gábor polgármester is, áttekintették Szatmárnémeti helyzetét. A polgármester fontosnak nevezte - idézte szavait -, hogy a határhoz közeli várost közvetlenül "rákössék" a magyarországi és ezen keresztül az európai autópályarendszerre. Ez egy 35-40 kilométeres sztrádaszakasz megépítését jelenti Magyarországon a határig - jelezte Orbán Viktor, hozzáfűzve, a közeljövőben Budapesten meg is kezdik az útvonal megtervezését és kivitelezését.

Kelemen Hunor - a magyar összefogást hirdető molinó előtt - arról beszélt, hogy egy nagy győzelem erős parlamenti képviseletet jelentene a romániai magyarságnak a bukaresti törvényhozásban.

- mondta.

Az RMDSZ elnöke sorsdöntőnek nevezte a közelgő választást, ugyanis - magyarázta - a következő években jelentős reformok várhatók, például a közigazgatásban és az oktatásban, vagyis olyan kérdésekben születhetnek döntések, amelyek a romániai magyar közösségnek is hosszú évtizedekre meghatározzák az életét. "Ezért azt szeretnénk, hogy bele tudjunk szólni a döntésekbe, hogy ne lehessen megkerülni azt az 1,3 millió magyar embert, aki Romániában él" - hangsúlyozta a politikus.

A találkozót a szatmárnémeti Kossuth-kertben lévő Zöld Házban tartották, ahol több helybéli is meghallgatta a közös sajtótájékoztatót.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.