Mi a helyzet a Brexittel? Arról megy a vita, hogy jóvá kell-e hagynia a parlamentnek a döntést
A brit kormány jogi képviselője szerint "egysoros törvénytervezet" beterjesztésével és elfogadtatásával megoldható a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása, ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy ehhez parlamenti jóváhagyás kell.
A brit legfelsőbb bíróság ezen a héten tart négynapos tárgyalást annak eldöntésére, hogy a kormánynak kell-e kérnie a parlament jóváhagyását a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépési folyamatot.
Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a cikkely aktiválása - amelyet a kormány a jövő év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a választók többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Ezt az álláspontot azonban a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallók jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum a múlt hónapban a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogkörébe tartozik a döntés az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdéséről.
A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Ennek második, keddi tárgyalási napján a kormány jogi főképviselője, James Eadie kijelentette: ha a legfőbb fellebbviteli fórum a felsőbírósági döntést hagyja jóvá, akkor a kormány egysoros törvénytervezetet terjeszt a parlament elé az 50. cikkely aktiválásáról. Eadie szerint ebben semmiféle részletesebb utalás nem szerepelne még arra sem, hogy a brit kormány milyen stratégiát választ majd az Európai Unióval folytatandó kilépési tárgyalásokon.
A kormány jogi képviselője sokkal nagyobb problémának nevezte a felsőbírósági döntés esetleges legfelsőbb bírósági megerősítésének precedensjogi következményeit. Érvelése szerint az első fokon hozott végzés véglegesítése eddig nem ismert korlátozok közé szorítaná a kormányt illető végrehajtói jogkör gyakorlásának szabadságát a külügyek irányításában. Eadie szerint ennek "a lehetséges legsúlyosabb következményei lennének" a Korona által a kormányra ruházott királyi kiváltság (Royal Prerogative) döntési jogkörének használatára a brit külpolitikában.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön fejezi be a fellebbezés tárgyalását, és várhatóan január második felében hozza meg jogerős döntését.
MTI
