A Mol nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra

Így reagált a Mol-csoport vasárnap az MTI-nek annak kapcsán, hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szombati rendkívüli sajtótájékoztatóján Zágrábban bejelentette: Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari vállalattól. A horvát kormány azután döntött az INA-részvényeinek visszavásárlásáról, miután értesült arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szembeni döntőbírósági eljárást. Andrej Plenkovic elmondta: a genfi döntőbíróság szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítási jogait, ezért a bíróság nem semmisíti meg a 2009-ben kötött megállapodást a Mol és a horvát kormány között. A Mol-csoport vasárnapi közleményében azt írta: megkapták a nemzetközi választottbíróság döntését. A döntés abban a választottbírósági perben született, amelyet Horvátország indított a Mol Nyrt. ellen 2014-ben. A Nemzetközi Választottbíróság úgy rendelkezett, hogy Horvátországnak a "vesztegetésre, a vállalatirányítási jogokra és a 2003-as részvényesi szerződés megszegésére vonatkozó követeléseit" elutasítja. A Mol testület döntését üdvözölte. A közlemény szerint: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a MOL a sajtóból értesült de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

Megszüntették a nyomozást Hernádi Zsolltal szemben

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júliusában nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás keretében a főügyészség a beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve megállapította, hogy a Mol és annak vezetői részéről senki nem követett el bűncselekményt, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. 2013-ban egy magyar bírósági állásfoglalás is elutasította Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását. 2016 októberében Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója végleg lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot.

Az Európai Bizottság elé kerülhet az ügy

A horvát kormány 2014-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz. Azt szerették volna, ha részben semmissé nyilvánítanák azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. A horvát kormány azt állította: a részvényesi szerződés első kiegészítése jelentősen megnövelte a Mol irányítási jogait az INA felett, a vállalat felügyelő- és az igazgatótanácsban a Mol tulajdoni hányadánál nagyobb arányban képviselteti magát, amihez törvénytelen eszközökkel jutott hozzá. Zágráb ezért az eredeti állapot helyreállítását vagy a szerinte a Mol által szerzett jogtalan előny megtérítését követelte. A horvát kormány továbbá azt állította, hogy a MOL nem teljesítette kötelezettségét, és nem korszerűsítette a rijekai és a sziszeki finomítót. 2016 decemberében az Európai Bizottság (EB) az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítására szólította fel Horvátországot, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A testület úgy véli: az ilyen kivételes hatáskör sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat. A Bizottság most két hónapot adott Zágrábnak, hogy megoldja a problémát, ellenkező esetben az ügyet átadja az Európai Bíróságnak.

Forrás: MTI