Pesti Srácok

A terrortámadások hátországa lenne Csehország a migránsok önkéntes befogadása esetén

A terrortámadások hátországa lenne Csehország a migránsok önkéntes befogadása esetén

Elutasította hétfőn a migránsok önkéntes csehországi befogadását Milos Zeman cseh államfő, aki úgy vélte, hogy a befogadással hátország képződne a terrortámadások számára.

A németországi, belgiumi és franciaországi támadások után egyértelmű, hogy a nemzetközi terrorizmus az elmúlt év egyik meghatározó jelensége - mondta, kifejtve: "ma már szinte senki sem kérdőjelezi meg a migrációs hullám és a terrorizmus közötti összefüggéseket".

Milos Zeman hivatalba lépése (2013) után közölte: eláll a cseh államfők hagyományos újévi beszédeitől, s helyettük karácsony második napján intéz üzenetet az ország lakosságához. A cseh elnöknek meggyőződése, hogy a migránsoknak alapvetően származási országukban kellene segítséget nyújtani, segíteni kellene Olaszországot és Görögországot is, amelyek területén keresztül a migránsok Európába érkeznek. A muszlim kultúra "nehezen egyeztethető össze" a cseh kultúrával, s a muszlimok befogadása cseh területre hátországot teremthetne az esetleges terrortámadások számára - mondta.

PestiSracok facebook image

"Ilyen megfontolásból ellenzem (azt a véleményt), hogy jó lenne a következő két évben mintegy 6200 menekültet befogadni Csehországba úgynevezett önkéntes alapon, és hogy erre a célra mintegy 600 millió koronát költsünk" - szögezte le Zeman. A cseh kormány, egyetértésben a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) további országaival, elutasítja a migránsok befogadását kötelező kvóták alapján, ahogy azt Brüsszel szorgalmazza.

Ugyanakkor a Bohuslav Sobotka vezette koalíciós kormány úgy döntött, hogy önkéntes alapon befogad néhány ezer menekültet. Milos Zeman élesen bírálta az Európai Bizottságot, amely szerinte bürokratikus, nehézkes testület, s amely egyebek között Európa külső határainak a megvédésére is képtelen.

MTI

Fotó: radio.cz

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)