Pesti Srácok

A terrortámadások hátországa lenne Csehország a migránsok önkéntes befogadása esetén

A terrortámadások hátországa lenne Csehország a migránsok önkéntes befogadása esetén

Elutasította hétfőn a migránsok önkéntes csehországi befogadását Milos Zeman cseh államfő, aki úgy vélte, hogy a befogadással hátország képződne a terrortámadások számára.

A németországi, belgiumi és franciaországi támadások után egyértelmű, hogy a nemzetközi terrorizmus az elmúlt év egyik meghatározó jelensége - mondta, kifejtve: "ma már szinte senki sem kérdőjelezi meg a migrációs hullám és a terrorizmus közötti összefüggéseket".

Milos Zeman hivatalba lépése (2013) után közölte: eláll a cseh államfők hagyományos újévi beszédeitől, s helyettük karácsony második napján intéz üzenetet az ország lakosságához. A cseh elnöknek meggyőződése, hogy a migránsoknak alapvetően származási országukban kellene segítséget nyújtani, segíteni kellene Olaszországot és Görögországot is, amelyek területén keresztül a migránsok Európába érkeznek. A muszlim kultúra "nehezen egyeztethető össze" a cseh kultúrával, s a muszlimok befogadása cseh területre hátországot teremthetne az esetleges terrortámadások számára - mondta.

PestiSracok facebook image

"Ilyen megfontolásból ellenzem (azt a véleményt), hogy jó lenne a következő két évben mintegy 6200 menekültet befogadni Csehországba úgynevezett önkéntes alapon, és hogy erre a célra mintegy 600 millió koronát költsünk" - szögezte le Zeman. A cseh kormány, egyetértésben a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) további országaival, elutasítja a migránsok befogadását kötelező kvóták alapján, ahogy azt Brüsszel szorgalmazza.

Ugyanakkor a Bohuslav Sobotka vezette koalíciós kormány úgy döntött, hogy önkéntes alapon befogad néhány ezer menekültet. Milos Zeman élesen bírálta az Európai Bizottságot, amely szerinte bürokratikus, nehézkes testület, s amely egyebek között Európa külső határainak a megvédésére is képtelen.

MTI

Fotó: radio.cz

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!