Az előítéletek, a kirekesztés elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozták az emléknapon
A holokauszt örök tanulság arra, kötelességünk nap mint nap küzdeni az előítéletek ellen, hogy az utánunk jövő, felnövekvő nemzedékek lelkét és gondolatait ne uralhassák többé a balhitek és kényszerképzetek - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a budapesti Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen pénteken. Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete a megemlékezésen arról beszélt: a holokauszt nem csupán a zsidóság tragédiája volt, hanem "olyan kor, amikor a civilizáció megbukott, amikor a kulturális értékek semmivé lettek". A Miniszterelnökség, az alapjogi biztos és több párt is a kirekesztés elleni küzdelem fontosságára hívta fel a figyelmet.
Palkovics László hangsúlyozta: a holokauszt nemcsak a koncentrációs táborokat jelenti, hanem azt a félelmet, azt a tudatlanságot is, amely a gyűlölet, az antiszemitizmus táptalaja volt. Az államtitkár kiemelt kötelességnek nevezte, hogy az iskolában a gyerekek a tolerancia és az elfogadás szellemében nevelkedjenek, és tanulják meg, hogy az emberi élet és az alapvető emberi értékek védelmében mindig szót kell emelni.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete a megemlékezésen úgy fogalmazott: a hatmillió áldozat nem csupán egy szám, hanem a történelem első olyan kísérletének áldozata, amely egy népet akart eltüntetni a Föld színéről. Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön - fogalmazott, hangsúlyozva, az akkori és a mai helyzet közötti különbségek egyike, hogy Izraellel "van egy otthonunk, van egy államunk, és sosem leszünk ismét védtelenek".
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt emelte ki, hogy néhány év múlva már nem lesznek köztünk a holokauszt szemtanúi, így "elkezdődik Auschwitz történelmének jövője", és csak rajtunk múlik, hogy a fiatal nemzedékeknek lesz-e bármilyen kötődésük a történelem e szeletéhez. Hangsúlyozta, az emlékezés célja nem a sajnálat, hanem az, hogy "a gyűlölet ne terjedhessen el újra a népek között".
A Páva utcai emlékközpont zsinagógaépületének karzatán rendezett emlékkiállítást megnyitva Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, fel kell emelnünk a szavunkat "egy tulajdonképpen kortalan múlt" ellen, hogy az soha ne ismétlődhessen meg.
A Miniszterelnökség a közleményében azt írta: a holokauszt üzenete, hogy a tisztelet és a főhajtás mellett gyors, eredményes és kompromisszumok nélküli közös fellépésre sarkallja Európa és a világ népeit minden jelenleg tapasztalható antiszemita és rasszista jelenséggel szemben. Ennek részeként az embereknek fel kell emelniük szavukat akkor is, amikor "az európai értékeket évszázadok óta meghatározó zsidó-keresztény gyökereinket érik erőszakos fenyegetések, terrorista támadások".
Székely László, az alapvető jogok biztosa és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, szintén közleményben, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindenkinek kötelessége fellépni. Hozzátették: kiemelten fontosnak tartják, hogy a holokauszt áldozataira emlékezéssel, a történtek pontos dokumentálásával és az események emberi jogi megközelítésű oktatásával a fiatalabb generációknak olyan értékrendet közvetítsenek, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete.
A Fidesz a közleményében úgy fogalmazott: a holokauszt örök figyelmeztetés, hogy Európának erősnek kell lennie, és nem szabad megengednie, hogy az emberek a szélsőséges, náci erőktől várják a rendteremtést és a védelmet. Nem szabad megengedni azt sem, hogy a ma is köztünk élő szélsőséges szervezetek megpróbálják elfedni valódi arcukat, miközben a háttérben a rasszizmust és a gyűlöletet terjesztik - tették hozzá.
Az MSZP közleményében azt írta: milliók értelmetlen halála arra figyelmeztet, az emlékezés mellett tenni is kell a kirekesztés ellen, hogy a radikális gondolatokat, valamint a közönyt az egymást iránt érzett felelősség váltsa fel. Közös érdek, hogy mindenki származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra tekintet nélkül biztonságban élhessen Magyarországon - írták.
A Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet Oláh Lajos országgyűlési és Niedermüller Péter európai parlament képviselő jegyez, úgy fogalmazott: a párt szerint magyarként és európaiként is közös felelősség, hogy a holokauszt, az emberiség történetének legnagyobb borzalma soha ne ismétlődhessen meg. Hozzáfűzték: aki nem emlékezik a múltjára, az nem érti a jelent és nem irányíthatja jövőjét sem.
Az Együtt azt írta: az embereknek nemcsak ezen a napon kell emlékezniük, hanem minden nap, mert így az olyan szörnyűségek, amelyeket Auschwitz neve jelképez, soha többé nem válnak valóra. "Ezzel emlékezhetünk meg méltóképpen az áldozatokról, ezzel tiszteljük meg méltón azokat, akik már nem mesélhetik el, mi történt velük" - tették hozzá.
A Magyar Liberális Párt arra kérte Magyarország polgárait, emlékezzenek meg elveszített honfitársaikról, és próbáljanak meg tenni a megbékélésért, a továbblépésért. Szembenézésre szólítottak fel a múlttal, hogy elkezdődhessen "egy tolerancián, egymásra figyelésen, békés együttélésen alapuló Magyarország" felépítése.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
PS/MTI, Fotó: illusztráció
