Pesti Srácok

Az iszlamista merényletek miatt nem idegesedtek föl a franciák

Az iszlamista merényletek miatt nem idegesedtek föl a franciák

Az elmúlt két év iszlamista merényletei ellenére nem növekedtek meg a társadalmi, illetve etnikai csoportok közti feszültségek Franciaországban, jóllehet a muzulmán jelképek és öltözékek viselése nyilvános helyeken többekben vált ki ellenérzéseket, mint korábban - derül ki az Ipsos közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.

Az 1800 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével 2016 novemberben készült reprezentatív felmérést a Francia judaizmus alapítvány rendelte meg. A zsidó szervezet rendszeresen vizsgálja a kisebbségek helyzetét a nemzeti közösségben. A tanulmány megállapította, hogy a francia társadalom ellenálló képességről adott tanúbizonyságot az elmúlt 18 hónapban, amikor is 238-an vesztették életüket terrortámadásokban, s "számos megfigyelő a feszültségek komoly növekedésére számított".

"A feszültség, a bezárkózás, a mások iránti bizalmatlanság továbbra is jelentős, de érdekes módon nem növekszik" - állapította meg Brice Teinturier, az Ipsos vezetője. Azon franciák aránya, akik elvetik a bevándorlás és a közbiztonsági problémák összekapcsolását, alig 2 százalékkal csökkent 2014-hez képest, s jelenleg 59 százalékon áll.

A vallási hovatartozást kifejező viseleteket viszont jelentősebb mértékben utasítják el a franciák, mint a terrortámadások előtt. A megkérdezettek 68 százaléka ellenzi - 6 százalékkal több, mint két évvel ezelőtt -, hogy lefátyolozott anyák várnak a gyerekeikre az iskolák előtt. A franciák 54 százaléka - 4 százalékkal több, mint 2014-ben -, nem szeret tradicionális muzulmán viseletbe öltözött férfiakat látni az utcákon. A teljes testet elfedő női fürdőruha, a burkini - amelynek esetleges betiltásáról heves közéleti vita alakult ki tavaly nyáron - a franciák 72 százalékát zavarja.

PestiSracok facebook image

- olvasható a tanulmányban.

Az antiszemita előítéletek a hatalomról, a pénzről, a szolidaritásról vagy a lobbizásról valamelyest csökkentek. Az Ipsos megállapítása szerint "a merényleteknek köszönhetően a franciák 51 százaléka azt gondolja, hogy a zsidóknak van okuk arra, hogy féljenek Franciaországban élni". Ez 16 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest. Ariel Goldmann, a Francia judaizmus alapítvány elnöke szerint növekedett a zsidókkal szembeni empátia, "az a benyomásunk, hogy a nem zsidó franciák jobban azonosulnak a terrorizmustól leginkább szenvedő csoporttal".

Franciaországban 2012-ben hajtotta végre az első dzsihadista támadást Mohamed Merah a dél-franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban, ahol három katonát és egy zsidó iskola előtt három gyereket és egy tanárt ölt meg.

Forrás: MTI; fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)