Pesti Srácok

Beidézték Gorbacsovot tanúnak a vilniusi bíróságra, az 1991-es események miatt

Beidézték Gorbacsovot tanúnak a vilniusi bíróságra, az 1991-es események miatt

Tanúként idézést kapott Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a vilniusi kerületi bíróság meghallgatására az 1991. januári események miatt - jelentette be Ainora Kornelija Maceviciene, a tárgyalást vezető bírói tanács elnöke csütörtökön.

Az idézést még december 28-án kézbesítették a Gorbacsov Alapítvány moszkvai címére, a dokumentumot átvették, a tértivevényen Gorbacsov aláírása szerepel - erősítette meg Maceviciene. A bíró nem közölt további információt arról, hogy a Szovjetunió egykori elnöke tervez-e Litvániába utazni a meghallgatásra, vagy esetleg videokonferencián keresztül tanúvallomást tenni a vilniusi kerületi bíróság előtt folyó eljárásban.

A 2016 januárjában kezdődött eljárás terjedelmét és a résztvevők nagy számát tekintve példa nélküli a litván igazságszolgáltatás történetében. Az ügynek 65 gyanúsítottja és 500 károsultja van, mintegy 1000 szemtanú kihallgatása válhat szükségessé, a gyanúsítottakat több mint 60 ügyvéd védi. 2017. január 9-én kezdődött a károsultak meghallgatása.

1991 januárjában a szovjet vezetés a hadsereg különleges egységeinek bevetésével próbált gátat vetni Litvániában az elszakadási törekvéseknek. Január 11-én ejtőernyős kommandósok foglalták el a litván védelmi minisztérium központi épületét, a sajtóházat és a DOSZAAF szovjet félkatonai szervezet központját. A szovjet katonaság 13-án megszállta a litván rádió és televízió központját, az akció során 14 civil meghalt, 164 megsebesült, 64 pedig eltűnt. A vilniusi parlamentet mintegy százezer ember védelmezte élő pajzsként, a városban több helyen barikádokat emeltek. A vérontás miatt és a széles körű nemzetközi tiltakozás hatására január 14-én a páncélosok visszavonultak az utcákról, majd a 1991. február 4-9-i népszavazás eredményeképpen Litvánia független állam lett. A szovjet Államtanács végül 1991. szeptember 6-án ismerte el Litvánia kiválását a Szovjetunióból.

PestiSracok facebook image

A vilniusi események miatt 80, a litván határokon kívül élő, orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárságú személy ellen adott ki nemzetközi körözést a balti ország.

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!