Pesti Srácok

Beidézték Gorbacsovot tanúnak a vilniusi bíróságra, az 1991-es események miatt

Beidézték Gorbacsovot tanúnak a vilniusi bíróságra, az 1991-es események miatt

Tanúként idézést kapott Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a vilniusi kerületi bíróság meghallgatására az 1991. januári események miatt - jelentette be Ainora Kornelija Maceviciene, a tárgyalást vezető bírói tanács elnöke csütörtökön.

Az idézést még december 28-án kézbesítették a Gorbacsov Alapítvány moszkvai címére, a dokumentumot átvették, a tértivevényen Gorbacsov aláírása szerepel - erősítette meg Maceviciene. A bíró nem közölt további információt arról, hogy a Szovjetunió egykori elnöke tervez-e Litvániába utazni a meghallgatásra, vagy esetleg videokonferencián keresztül tanúvallomást tenni a vilniusi kerületi bíróság előtt folyó eljárásban.

A 2016 januárjában kezdődött eljárás terjedelmét és a résztvevők nagy számát tekintve példa nélküli a litván igazságszolgáltatás történetében. Az ügynek 65 gyanúsítottja és 500 károsultja van, mintegy 1000 szemtanú kihallgatása válhat szükségessé, a gyanúsítottakat több mint 60 ügyvéd védi. 2017. január 9-én kezdődött a károsultak meghallgatása.

1991 januárjában a szovjet vezetés a hadsereg különleges egységeinek bevetésével próbált gátat vetni Litvániában az elszakadási törekvéseknek. Január 11-én ejtőernyős kommandósok foglalták el a litván védelmi minisztérium központi épületét, a sajtóházat és a DOSZAAF szovjet félkatonai szervezet központját. A szovjet katonaság 13-án megszállta a litván rádió és televízió központját, az akció során 14 civil meghalt, 164 megsebesült, 64 pedig eltűnt. A vilniusi parlamentet mintegy százezer ember védelmezte élő pajzsként, a városban több helyen barikádokat emeltek. A vérontás miatt és a széles körű nemzetközi tiltakozás hatására január 14-én a páncélosok visszavonultak az utcákról, majd a 1991. február 4-9-i népszavazás eredményeképpen Litvánia független állam lett. A szovjet Államtanács végül 1991. szeptember 6-án ismerte el Litvánia kiválását a Szovjetunióból.

PestiSracok facebook image

A vilniusi események miatt 80, a litván határokon kívül élő, orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárságú személy ellen adott ki nemzetközi körözést a balti ország.

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.