CÖF: Felelőtlen és megalapozatlan Vona Gábor bérkiegyenlítési ötlete

Felelőtlen és megalapozatlan felvetés, hogy egyforma bérek legyenek az Európai Unión belül. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) közleményben reagált Vona Gábor a Jobbik elnökének az EU-n belüli bérkiegyenlítési tervére.

"Vona Gábor, a Jobbik elnöke 2016 novemberében bejelentette, hogy a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, amelyeket minden hónap 18. napján ismertet. Ezért senkit sem lepett meg, hogy december 18-án közölte: a Jobbik európai polgári kezdeményezést indít azért, hogy a bérkiegyenlítés megjelenjen az uniós alapelvekben, érvényre juttatva végre az „egyenlő munkáért, egyenlő bért!” elvét. Hét tagállamban egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést. A felvetés megkérdőjelezhető, szakmai komolyságából és megalapozottságából kifolyólag jó okkal feltételezhető, hogy az európai bérunió kérdése egészen január 18-áig lesz fontos a Jobbik elnökének, mert akkor jön majd az újabb nagy bejelentés.

Egy esetleges európai bérunió a munkabérek ugrásszerű növelésének kötelezettségét vonná maga után Magyarországon a köz- és magánszférában egyaránt. Erre nem csak Magyarországon, de az EU más országaiban sem nyílik lehetőség.

Az Euro kivezetésének kérdése több európai nemzetgazdaság tekintetében (olasz, görög) mutat rá arra, hogy a monetáris politika a nemzeti fizetőeszköz leértékelése útján részben éppen a bérterhek csökkentésével kívánja tehermentesíteni a gazdaságot. A drasztikus béremelésnek, azon túlmenően, hogy rövid távon lehetne fogyasztás- és gazdaságélénkítő hatása, hosszú távon számos problémát vetne fel.

Ezek közül Magyarországon is az lenne, hogy a vállalkozások nem bírnák el a kötelező bérszintet, mely túl magas lenne számukra, ha az a nyugat-európai országok átlagához lenne igazítva. Ez a kis- és középvállalkozások esetén a fizetésképtelenséggel, a nagyvállalkozások esetében elvándorlási hullámmal járhatna.

Hazánkban a kiterjedt közszféra sem bírna el olyan béremelést, amely a jövedelmeket az EU-s átlaghoz emelné. Az ilyen mérvű bértömegnövekedés olyan jelentős terhet róna a költségvetésre, amelyet csak a közterhek drasztikus növelésével lehetne csökkenteni. Amennyiben ez tartós és jelentős adó-, járulék- vagy illetékteher növekedéssel járna az végső soron ismét kevesebb pénzt hagyna a munkavállalóknál és részben közömbösítené is a fogyasztás élénkítésével összefüggő előnyöket.

A bérminimum irreális mértékben történő felemelése kapcsán, ha nem is az EU-ban, de Európában, Svájcban tartottak már referendumot. Ott a választók, felelős döntéssel, nemet mondtak egy olyan bérminimumra, amely hosszú távon még az alpesi ország erős gazdaságát is megterhelhette volna.

A régiós versenyben maradáshoz nem csupán a járulékok csökkentése szükséges, hanem a tudásalapú tevékenységek támogatása is, valamint hatékonyan presszionálni kell a hazánkban tevékenykedő cégeket is a bérszintemelésre, és ennek egyik leghatékonyabb eszköze a közszférában dolgozók béreinek tartós és jelentékeny megemelése. Ezt a felismerést tükrözi, hogy a kormány által tervezett béremelési programok egy része a közszférában lévő munkahelyeket érinti. 2017-ben tovább emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére, akik a tavalyi 30 és az idei 5 százalék után jövőre újabb 5 százalékos emelkedésre számíthatnak. 2017 az ötödik olyan év lesz, amikor nő a pedagógusbér, így 2013–2017 között a tanárok bére átlagosan 50 százalékkal emelkedik.

Magyarországon kialakult, megerősödött, a korábbinál jóval stabilabb gazdasági háttér. A Jobbik elnökének béruniós felvetése kapcsán érdemes emlékeztetni: a 2010-es esztendőhöz képest ma már mintegy 600 ezerrel több embernek van munkája, a reálbérek évek óta folyamatosan emelkednek. A tartós növekedési pályára került magyar gazdaságot a nagy hitelminősítő ügynökségek is elismerik, idén ugyanis a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike átsorolta a magyar államadósságot, és a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartják nyilván Magyarországot."

Forrás: CÖF-CÖKA Jogi és Gazdasági Kabinet; Fotó: MTI/Marjai János