Pesti Srácok

Magyar Bálint: Ilyen még az átkosban sem volt

Magyar Bálint: Ilyen még az átkosban sem volt

A kormány csak hatalmi céljait érvényesíti az oktatásban is – állítja Magyar Bálint volt SZDSZ-es oktatási miniszter. Véleménye szerint a kormány célja a társadalmat bebetonozni egy ideológiailag meghatározott, primitív kasztrendszerbe. Arra a felvetésre, miszerint Palkovics László inkább egyfajta menedzsertípus Hoffman Rózsához képest, úgy reagál, nem szólná le a menedzsereket azzal, hogy a szolgákat menedzsernek hívja.

Magyar Bálint a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent interjújában arról beszélt, 2010 óta a kormány zárójelbe tette az oktatáspolitikai preferenciákat, és elsősorban hatalompolitikai szempontokat érvényesít az oktatásban. Mint kifejtette, a kormány négy hatalmi céllal esett neki az oktatás rendszerének. Az első, a tanári kar autonómiájának felszámolása, és betagozása egy alá-fölé rendeltségi viszonyrendszerbe. Az oktatás kormánytól való függése véleménye szerint Európában ismeretlen, „ilyen még az átkosban sem volt” – hangsúlyozta. A kormány további célja ezen felül a kötelező tanterven és tankönyveken keresztül az ideológiai nevelés, továbbá az oktatás átállítása egy „primitív kasztosított társadalomszervezetre”. Magyar Bálint szerint az utolsó cél pedig az erőteljes forráskivonás. Hangsúlyozza, „ahol az uralom bebetonozásának igénye határozza meg az oktatáspolitikát, ott szuverén oktatáspolitikáról és oktatáspolitikusokról nem beszélhetünk”.

A volt SZDSZ-es miniszter arra a felvetésre, miszerint Palkovics László inkább egyfajta menedzsertípus Hoffman Rózsához képest, úgy reagál, nem szólná le a menedzsereket azzal, hogy hogy a szolgákat menedzsernek hívja. Mint az interjúban fogalmaz, „Hoffmann Rózsa ideológiai hevülettel szolgálta ki a rendszert, míg Palkovics László csak érzelemmentesen végrehajtja az alkalmi utasításokat”. Az oktatás általános helyzetével kapcsolatban Magyar Bálint hangsúlyozza, a 2010 óta hozott összes intézkedés szembemegy az esélyegyenlőséget csökkentő, deszegregáló, kompetenciaalapú oktatással. Hozzáteszi, ezt tükrözik a katasztrofális PISA-eredmények is. Mint kifejtette, az elmúlt öt-hat évben olyan negatív hatások érték a gyerekeket, amelyek megmutatkoznak a teljesítményükön. Magyar Bálint kiemelte, a kormány szűkítette a versenyképesebb gimnáziumok férőhelyeinek számát, a szakközépiskolában ugyanakkor csökkentették a közismereti órák számát, a szakiskolákban pedig gyakorlatilag felszámolták a közismereti oktatást. Ehelyett a lexikális tudás és az ideológiai tartalmak kerültek előtérbe.

PestiSracok facebook image

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtöki számában olvashatja.

Forrás: Magyar Narancs;

Címlapkép: alfahir.hu

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.