Rendkívül kedvező évet zárt a költségvetés, az adósság és a hiány is csökkent
Rendkívül kedvező évet zárt a költségvetés, a központi költségvetés hiánya 848,3 milliárd forint volt tavaly, ami 389 milliárd forinttal kisebb, mint egy évvel korábban – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az előzetes számok alapján pénteken Budapesten. A központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárta a múlt évet.
A nemzetgazdasági miniszter az MTI beszámolója szerint azt mondta: 490 milliárd forinttal több adó folyt be tavaly, mint egy évvel korábban, az uniós kiadások pedig 700 milliárd forinttal csökkentek. Megjegyezte: a 2015-ös év az előző uniós ciklus utolsó kifizetési éve volt.
A központi költségvetés uniós módszertan szerint számított hiánya a tervezettnek megfelelően, a GDP 2 százaléka körül alakulhat 2016-ban, míg az államadósság 74 százalék körül várható, ami csökkenés a 2015. év végi 74,7 százalékhoz képest. Beruházásokra, programokra 800 milliárd forinttal többet fordított a kormány tavaly, mint 2015-ben
– ismertette a tárcavezető.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára ismertette, hogy a központi alrendszer tavaly decemberi pénzforgalmi hiánya 907,6 milliárd forint volt. Kérdésre válaszolva elmondta, ebből az előzetes adatok szerint 761 milliárd forint hiány jelentkezett a központi költségvetésben, 81 milliárd forint az elkülönített állami pénzalapoknál, míg 66 milliárd forint a társadalombiztosítási alapoknál (az egészségbiztosítási alapoknál több mint 80 milliárd forrást biztosított a kormány) a novemberi-decemberi kormányzati döntések nyomán. A bevételi oldalon kedvezően alakultak az áfa- és a társaságiadó-bevételek - mondta.
A decemberi államháztartási helyzetet alapvetően azok a pluszkiadások határozták meg, amelyeket a kormány a nyilvános határozatokban közzétett - mondta Banai. Hozzátette: ezen intézkedések közül a beruházásokra vonatkozók döntően 2017-ben fognak megvalósulni, így az idei gazdasági növekedést segítik. Megjegyezte azt is, hogy az év egészére számított 848 milliárd forintos pénzforgalmi egyenleg nemzetközi összehasonlításban igen kedvező ESA-egyenleg elérésére ad lehetőséget.
A kormány által korábban tervbe vett 0 százalékos hiányt firtató kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, azért döntöttek az év végén inkább a pluszkiadások, beruházások ösztönzése mellett, mert az ipar és a beruházások alakulása miatt a gazdasági növekedés alacsonyabb, 2,1 százalékos lehet a korábban becsült 2,5 százaléknál.
Banai Péter Benő a tavalyi uniós kifizetésekről szólva újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a 2099,5 milliárd forint döntő része fejlesztési beruházási jellegű támogatás, a strukturális támogatások 1631 milliárd forintot tettek ki, az áthúzódó kifizetések az előző ciklusból 369 milliárd forintot. A kifizetésekhez kapcsolódó bevételek 640 milliárd forintot tettek ki, ebből látszik, hogy csúszik a kiadásokra jutó uniós bevételek elszámolása, azaz az év végi jelentős kifizetésekhez kapcsolódó bevétel 2017-ben jelenik majd meg a költségvetésben - mondta. Kvázi most is megelőlegezi az állam az uniós támogatásokat, jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kedvező államháztartási számok és a csökkenő államadósság ezzel együtt tud megvalósulni.
Varga Mihály a tavalyi folyamatokat elemezve elmondta, a plusz adóbevétel elsősorban a kedvező foglalkoztatási helyzetre vezethető vissza, 2016-ban 262 milliárd forint többletbevétel származott a foglalkoztatáshoz köthető adókból az egy évvel korábbihoz képest. Külön kiemelte a szociális hozzájárulási adót. Személyi jövedelemadóból 29 milliárd forinttal több folyt be az adókulcs 15 százalékra csökkentése ellenére, mint 2015-ben. Mintegy 250 milliárd forinttal nagyobb adóbevétel származott társasági adóból - mondta. A kedvező költségvetési folyamatok lehetővé tették, hogy áprilisban 420 milliárd többletforrás elosztásáról dönthetett a kormány - emlékeztetett a miniszter.
A bankadó is csökkent, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással összhangban, így 153 milliárd forint helyett 73 milliárd forintra csökkent a szektort terhelendő adó összege, és jelentős mértékben nőtt a háztartások és a vállalatok hitelállománya
A Földet a gazdáknak! program nyomán termőföld értékesítésből származott az állami vagyonnal kapcsolatos 200 milliárd forintos bevétel fele- ismertette, hozzátéve, hogy 2017-ben folyik be várhatóan a fennmaradó 150 milliárd forint.
Az egészségügyi ágazat forrásai mintegy 130 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit – ismertette a miniszter. Lakásépítésre 148 milliárd forint kifizetés teljesült tavaly.
Kamatkiadásokra egyre kevesebbet kell fizetnie az országnak
– tájékoztatott Varga Mihály. Hozzátette: a kormány azzal számol, 2016-ban a GDP 2,9 százaléka volt a nettó kamatfizetés, ez még 3 százalék felett volt 2015-ben
Varga Mihály elmondta, a kormány prognózisa nem változott, továbbra is 2,1 százalékos gazdasági növekedést várnak, felfelé mutató kockázattal. Az év utolsó hónapjában erőteljesen nőtt a vállalkozói hitelállomány, így a kedvező foglalkoztatási helyzetnek és a növekvő reálkereseteknek köszönhetően talán a gazdasági növekedés is erőteljesebb lehetett – vélekedett. A végleges gazdasági növekedési adatokra márciusig várni kell – jegyezte meg.
Címlapfotó: MTI, Marjai János
