Soros György "civiljeit" az átláthatóságon kívül semmi nem fenyegeti
A Soros György által támogatott szervezeteket, a "tőzsdecápa kegyeltjeit" az átláthatóság követelményén kívül semmi nem fenyegeti Magyarországon - mondta az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, aki szerint "úgy nem működhet civil szervezet", hogy külföldről kap pénzeket, és ezt eltitkolja.
Az atv.hu-n hétfőn megjelent interjúban felidézték Soros György magyar származású amerikai üzletember kijelentését a davosi világgazdasági fórumon, miszerint a magyar kormánytagok civil társadalomnak címzett fenyegetései ellentmondanak az Európai Unió értékeinek és a jogállamiság iránti elkötelezettségnek.
Gulyás Gergely erre azt mondta, hogy Soros György nem mond igazat, mert a kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek, és ebből a körből senki nem fogalmazott meg fenyegetést. Szerinte a magyar civil társadalom több mint 75 ezer szervezetét kár lenne összetéveszteni "a jogállami elkötelezettség jegyében országokat államcsődbe juttató, ezáltal emberek százezreit nyomorba döntő tőzsdecápa kegyeltjeivel", akiket az átláthatóság követelményén kívül semmi nem fenyeget. A miniszterelnök is az átláthatóság szükségességéről beszélt pénteki rádióinterjújában, se többről, se kevesebbről - hívta fel a figyelmet. A kormánypárti politikus arról, hogy Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az "el kell takarítani" kifejezést használta bizonyos civil szervezetekkel kapcsolatban, úgy fogalmazott: e szervezetek esetében nem "áll fenn az elűzetés veszélye". Magyarországon véleménynyilvánítási szabadság van, ami Németh Szilárdot is megilleti - fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: a migráció kérdésében a Soros György által támogatott civil szervezetek "alapállása" minden tekintetben ellentétes Magyarország érdekeivel.
Arra a kérdésre, hogy csak azoknak a civil szervezeteknek kell-e majd vagyonnyilatkozatot tenniük, amelyek külföldi támogatást fogadnak el, Gulyás Gergely úgy válaszolt: "nem lehet olyan cél alkotmányos", amely jogi úton kíván korlátot állítani a kormánnyal szembeni kritikának Magyarországon. Hozzátette: ez a gyakorlatban is érvényesül, ha valaki bekapcsolja a tévét, olvassa az újságokat, "számtalan médiumban a becsületsértést is sokszorosan megvalósító" kormánykritikával találkozhat. Közölte: pillanatnyilag e témakörben nincs törvényjavaslat az Országgyűlés előtt. A magyarországi jogi személyt lehet kötelezni arra, hogy a külföldi támogatásokat részletesen hozza nyilvánosságra. Ha valaki külföldről kap pénzt, akkor jogos feltételezés, hogy ez a véleményalkotására is befolyással lehet, ezért közérdek, hogy mindenki tudhasson róla - hangsúlyozta a politikus.
Az interjúban szóba került, hogy Gulyás Gergely elnöke volt a 2002-2010 közötti szabadságjog-sértéseket vizsgáló albizottságnak és 2006 őszére koncentrálva más szervezetek mellett dicséretben részesítették a TASZ-t (Társaság a Szabadságjogokért) és a Helsinki Bizottságot is. A Fidesz alelnöke elmondta, az említett szervezetek 2006-os kiállásának megítélésével kapcsolatosan semmi nem változott, nem szeretné kétségbe vonni akkori érdemeiket.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy Soros-pénzt elfogadó civil szervezet nem teszi nyilvánossá a finanszírozását, közölte: jelenleg nincs ilyen törvényi előírás, így szankciója sem lehet. Hangsúlyozta ugyanakkor, egy alapelvet kell érvényesíteni: "úgy nem működhet civil szervezet, hogy külföldről kap pénzeket és azt eltitkolja".
Az interjúban szóba került, hogy Donald Trump új amerikai elnöktől nem volt-e beavatkozás az EU belügyeibe, amikor arról beszélt, a britek után mások is kilépnek az unióból, és Angela Merkel német kancellár migránspolitikáját katasztrofálisan hibásnak nevezte. Gulyás Gergely úgy reagált: nem tudni, hogy Donald Trump milyen elnök lesz, meg kell várni kormányának döntéseit. Azonban a vele szembeni kritikák azt mutatják, hogy "a politikai korrektség a kettős mércének és a hazugságnak valami olyan egészen visszataszító elegye, amelyhez hasonló borzalmat a mai nyugati világban aligha lehet találni" - vélekedett. Úgy értékelt: amerikai részről is történtek beavatkozások a német és az angol belpolitikába, amikor Barack Obama volt elnök néhány hónapja Németországban azt mondta, ha német lenne, Angela Merkel követője lenne, a Brexit-népszavazás előtt pedig azért kampányolt, hogy a britek az unió tagjai maradjanak. Szerinte "csak remélhetjük, hogy ez az utolsó bűzös lehelete annak az intoleráns, kirekesztő, önmagát hazug módon liberálisnak nevező politikai irányzatnak, ami úgy gondolja, neki mindent lehet, neki előjoga bármibe beavatkozni".
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy Pokorni Zoltán polgármester megkereste, induljon a következő választáson Budapesten, a XII. kerületben egyéni jelöltként. A választókerületi csoport dönt a jelölésről, "erről egyelőre ennyit tudok mondani" - tette hozzá.
A 4-es metróberuházásról szóló uniós OLAF-jelentésről azt mondta: az akkori önkormányzat alatt történt súlyos visszaélések miatt 78 milliárd forintos visszafizetési kötelezettsége lehet az államnak, azaz közvetetten a magyar adófizetőknek. A Fidesz alelnöke szerint a jelentésből amit lehet, nyilvánosságra kell hozni, és ha lehet jogi felelősséget megállapítani, akkor meg kell indítani a szükséges eljárásokat.
Arra a felvetésre, hogy a Professzorok Batthyány Körének 2016-os jelentése szerint is visszatetszést kelt, hogy a hatalmon lévők, rokonaik és kegyeltjeik kiváltságokat élveznek, úgy válaszolt, azt tartja irányadónak, amit decemberben a miniszterelnök mondott: nem tűr el semmilyen korrupciót.
Forrás: MTI; Fotó: Origo/Szabó Gábor
