Pesti Srácok

Szijjártó: Brüsszel megbukott a migráció elleni önvédelemből

Szijjártó: Brüsszel megbukott a migráció elleni önvédelemből

Ostobaság lenne még több tagállami jogkört átadni Brüsszelnek, különösen akkor, amikor látható, hogy a történelmi kihívásokra a tagállamok adnak használható válaszokat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A tárcavezető arra reagált, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a német Süddeutsche Zeitung lapnak adott interjújában úgy nyilatkozott:

Az EP elnöke szerint a nemzetállamok éveken át egyre több hatáskört ruháztak át Brüsszelre, de a legtöbb kormány ezt nem magyarázta el a polgárainak. Akik Brüsszelben valamit megszavaznak, "úgy tesznek otthon, mintha egy anonim hatalom kényszerítette volna őket", és "ez halálos" - vélekedett.

PestiSracok facebook image

Erős Európai Uniót csak erős tagállamok alkothatnak

Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kiemelte: Martin Schulz téved, erős Európai Uniót ugyanis csak erős tagállamok alkothatnak. Ostobaság lenne még több tagállami jogkört átadni Brüsszelnek, különösen akkor, amikor jól látható, hogy a történelmi kihívásokra a tagállamok adnak használható válaszokat - mutatott rá. Úgy vélte, az EU az illegális bevándorlással szemben évek óta tehetetlen, "Brüsszel önvédelemből megbukott". Szijjártó Péter úgy fogalmazott, "olyantól várni, hogy megvédjen, aki a veszélyt sem ismeri fel, na az halálos".

Forrás: MTI, fotó: Origó

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.