Pesti Srácok

Az Egyesült Arab Emírségek szerint a beutazási tilalom Washington belügye

Az Egyesült Arab Emírségek szerint a beutazási tilalom Washington belügye

A bizonyos muszlim többségű országok polgárait érintő átmeneti beutazási tilalom elrendelése az Egyesült Államok "szuverén döntése", és nem irányul egyetlen vallás ellen sem - foglalt állást szerdán az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere a Donald Trump amerikai elnök által a múlt héten aláírt dekrétumról szólva.

Abdalláh bin Zájid al-Nahajan sejk Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az amerikai rendelet nem az iszlám ellen irányul, hiszen a muszlim országok nagy többségére nem vonatkozik, ráadásul "ideiglenes" intézkedésről van szó.

Nahajan a Lavrovval tartott találkozó után nyilatkozva kitért a Szíriában létesítendő biztonsági zónák ügyére is, amely szerinte támogatandó kezdeményezés, amennyiben humanitárius célokat szolgáló, ideiglenes lépésről van szó. A tárcavezető ugyanakkor hozzátette, hogy további részletekre kíváncsi Washington ötletével kapcsolatban.

A kőolajban gazdag, Perzsa-öböl menti ország az Egyesült Államok egyik legszorosabb arab szövetségese. Az emírségek részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen Irakban és Szíriában harcoló, Washington vezette nemzetközi koalícióban, területén pedig amerikai katonák és harci repülőgépek állomásoznak.

PestiSracok facebook image

A vitatott amerikai dekrétum értelmében az Egyesült Államok hét, muzulmán többségű országból - Szíriából, Irakból, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből - azonnali hatállyal 90 napra felfüggesztette a beutazást, Szíriából határozatlan ideig nem fogad menekülteket, 120 napra pedig leállította teljes menekültprogramját. A 120 nap eltelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek, elsősorban a közel-keleti keresztények befogadása.

Forrás: MTI; Fotó: tribune.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.