Pesti Srácok

Emlékezni kell a Gulág-táborokba hurcolt magyarokra

Emlékezni kell a Gulág-táborokba hurcolt magyarokra

A mai nemzedékeknek kötelessége az emlékezés és emlékeztetés az őseiket, elődeiket ért szörnyűségekre, hogy végre tisztán láthassanak azok is, akik nem akartak vagy nem akarnak tisztán látni - jelentette ki Bárdos Gyula, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) elnöke a szervezet pozsonyi központjában, ahol beszédet mondott a Magyarok a Szovjetunió táboraiban, 1944-1956 című kiállítás megnyitóján pénteken.

A Veritas Történetkutató Intézet kiállítása a második világháború után szovjet táborokba hurcolt magyarok történetét mutatja be a Gulág Emlékév keretében. A korabeli fényképek és dokumentumok felhasználásával készült tárlat magyar nyelvű változatát eddig már csaknem kéttucat helyszínen mutatták be a Felvidéken. A most megnyitott - 13 roll up tablóból álló - kiállítás ennek az anyagnak a szlovák nyelvű változata, s Magyarország pozsonyi nagykövetségének és a Pozsonyi Magyar Intézetnek a kezdeményezésére jutott el a felvidéki magyarok legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének pozsonyi központjába, ahol március 21-ig lesz megtekinthető.

A kiállítást Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, a tárlat egyik összeállítója mutatta be. "Amiről nem beszélünk, az nincs" - mondta, rámutatva: a Gulág táboraiba hurcoltakról évtizedekig hallgatni kellett, most azonban lehetőség nyílt arra, hogy ezt a korszakot a széles közönségnek is bemutassák, ami segíthet abban, hogy a történtekre "egészségesebben" lehessen visszatekinteni.

PestiSracok facebook image

- mondta Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete.

- szögezte le a nagykövet.

A kiállítás ünnepélyes megnyitója után a Csemadok pozsonyi székházának falán emléktáblát lepleztek le a Pozsonyból 1945. június 29-én Moszkvába deportált magyarok - köztük a mártír gróf, Esterházy János - emlékére. Az elhurcoltak neveit tartalmazó emléktábla leleplezésén Bárdos Gyula azt mondta: megtiszteltetés a Csemadoknak, hogy helyet adhat az emléktáblának, amely az első Pozsonyban, és remélhetőleg a kiállítással egyetemben hozzájárul majd ahhoz, hogy azok is "tisztán lássanak" akik eddig nem akartak.

A tárlat megnyitója után, az MTA BTK Történettudományi Intézetének, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának, a Pozsonyi Magyar Intézetnek, illetve a Gulág Emlékbizottságnak és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnek a szervezésében nemzetközi emlékkonferencia kezdődött a magyar intézetben. A közép-európai országok Gulág-kutatásainak eredményei című konferencia, amely neves magyar, szlovák, cseh és lengyel előadók részvételével zajlik, késő délutánig tart.

Forrás: MTI; Fotó: majsa.info

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.