És még mi legyünk hálásak: ezermilliárdot buktunk az uniós adóharmonizációval
A korábbi uniós adóharmonizációs intézkedések miatt ezermilliárd forintot bukott Magyarország – írta a pénteki Magyar Idők. A lap szerint az Európai Unió (EU) vezető gazdasági hatalmai idén konkrét lépéseket tehetnek az adóverseny megszüntetéséért. Az egységesítés komoly hátrányt okozhat Magyarországnak, különösen azért, mert bizonyos területeken éppen most törtünk élre.
Szakmai várakozások szerint az idei esztendő komoly adóügyi csörtéket hoz majd az Európai Unióban. „Több tagállam is elérkezettnek látja az időt arra, hogy további lépéseket tegyen az adórendszer uniós egységesítéséért” – mondta a Magyar Időknek a PwC Magyarország tanácsadó cég adópartnere. Lőcsei Tamás kifejtette: az erős gazdasággal rendelkező államok azt szeretnék elérni, hogy cégeik odahaza maradjanak. A multinacionális vállalatok azonban gyáraik, üzemeik kialakításához a legmegfelelőbb helyszínt keresik, ennek megtalálásában pedig – az infrastruktúra, a munkaerő és a bérhelyzet mellett – az adózás is a fontos szempontok között szerepel. Így az alacsony adókulcsok is közrejátszhatnak abban, hogy egyes nyugati vállalatok Kelet-Közép-Európában alakítják ki gyártóegységeiket.
Ha az adókulcsokat tovább egységesítik az unióban, a legfejlettebb gazdaságú országoknak legalább az EU-n belül nem kellene konkurenciától tartaniuk, vagyis attól félniük, hogy az adóversenyben alulmaradnak, s a kevésbé fejlett tagállamok az alacsony közterhekkel magukhoz csábítják a nagy cégeiket. Az adószabályok egységesítését – ezzel az adóverseny korlátozását – Németország, Franciaország és a közösségből kifelé tartó Nagy-Britannia is üdvözölné
– magyarázta Lőcsei Tamás. Az adóverseny szempontjából most a társasági adó számít a leginkább. A kilencszázalékos mértékkel jelenleg Magyarország szedi az unióban a legkisebb adót a vállalkozásoktól – mutatott rá a szakember. (Lásd: vezető képünkön.) Ugyanakkor a személyi jövedelemadó dolgában sem állunk rosszul, a 15 százalékos mérték az élmezőny elejére repítette Magyarországot. Az idén megkezdett, többéves járulékcsökkentés szintén javíthat pozícióinkon. Mint fogalmazott:
Mindezek alapján is látszik, hogy hazánk a szabályok egységesítésével veszítene kedvező helyzetéből. A kisebb méretű, csekélyebb gazdasági súllyal bíró országok ellenállhatnak a nagyobbak törekvésének. Az adóversenyen akár sokat is lehet nyerni.
Magyarország érdekeit nem az uniós adóharmonizáció fokozása, épp ellenkezőleg, az adóverseny folytatása szolgálja – ezt már a Magyar Okleveles Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondta. Herich György a közteherviselési szabályok uniós egységesítésének hatásait egy szemléletes példán keresztül mutatta be.
Majdnem olyan ez, mintha kimondaná az Európai Unió, hogy a jövő héttől mindenkinek a harmonizált, 39-es cipőt kellene hordania. Az előírás a 39-es lábúaknak nyilvánvalóan megfelelő lenne, de például a 32-es vagy 43-as cipőt hordók bizonyosan kényelmetlenül éreznék magukat. Sokakat olyan rendszerbe terelnének, amely eltér addigi fejlődésüktől, lehetőségeiktől, adottságaiktól. Hasonló hatást váltana ki a – leginkább Németország által szorgalmazott – adóegységesítés is
– vélekedett az elnök, majd a példához visszatérve megjegyezte: a németek lábára éppen passzolna a 39-es cipő, a kelet-közép-európai államokét viszont nagyon is nyomná. Herich György az adóegységesítés kapcsán felidézte az egyesület elemzéseinek eredményeit.
Az Európai Unió egységesített adószabályai miatt már eddig is hatalmas összegektől esett el Magyarország; a felmérések szerint csak a 2004 és a 2011 közötti nyolc évben több mint 1100 milliárd forint adóbevételről volt kénytelen lemondani hazánk a társasági adó uniós előírásainak átvétele és alkalmazása miatt. Az országot elhagyó bizonyos jövedelmekre – például az osztalékként felvett összegekre, a kamatra és a jogdíjakra – ugyanis nem vethet ki adót a magyar állam. A határainkon tehermentesen áthaladó pénzek után utóbb a célországokban jórészt megfizetik ugyan az adót, de ebből a hazai költségvetés nem részesül
– magyarázta az egyesületi elnök. Herich György szerint a térség, és különösen Magyarország számára létkérdés az adóverseny, ennek feladása komoly hátrányt jelentene.
Forrás, grafika: Magyar Idők
