Európa szégyene, ha a kommunizmus bűneit nem tekinti azonosnak a nácizmuséival
Európai egység, valóságos párbeszéd akkor lesz, ha Nyugat-Európa képes és hajlandó lesz a kommunizmus bűneit a nácizmus bűneivel együtt Európa szégyenének tekinteni – hangsúlyozta Balog Zoltán a ferencvárosi vasútállomásnál épített Málenkij Robot Emlékhely vasárnapi avatóünnepségén.
Mint az emberi erőforrások minisztere mondta, a visegrádi négyek példája is azt mutatja: akár közösséget is teremthet a múlt és a tőle való megszabadulás szándéka, megjegyezve, hogy az Elba és Vlagyivosztok közötti területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát, így az „nem speciálisan magyar történet”. A miniszter arra emlékeztetett, hogy százmilliónál többen estek a kommunista terror áldozatául, Kelet-Európában az egymilliót meghaladta a halálos áldozatok száma, Magyarországon is majd minden családból elhurcoltak valakit. Hozzátette: 1950 és 1956 között egymillió bírósági ügyben 630 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak, az 1956-os forradalom után 30 ezer embert börtönöztek be, háromszázat kivégeztek; napjainkban még 61 és fél ezer politikai rehabilitált él, akiknek nyugdíj-kiegészítését két lépésben megduplázza a kormány.
Balog Zoltán kiemelte, hogy százezrek elhurcolásával a Szovjetunió célja az ellenállás megtörése, valamint a hiányzó dolgozók rabszolgamunkásokkal pótlása volt. A miniszter elmondta, egyik törekvés sem járt sikerrel, hiszen 1956-ban Magyarország felkelt, az elrabolt embereket pedig rendkívül alacsony hatékonysággal dolgoztatták, az embertelen körülményeket pedig körülbelül egyharmaduk túl sem élte.
Katonák, sebesültek, Trianon utáni menekültek, Auschwitzba és Gulágra hurcoltak, kitelepített svábok…
Az emlékév véget ér, az emlékezés marad – jelentette ki Balog Zoltán, aki a helyszín kapcsán arra emlékeztetett: a múlt század közepén még annak egyik jelképe volt a vasút, „hogy az ember mi mindenre képes”. Ugyanakkor – tette hozzá – innen indultak a világháborús katonavonatok, ide érkeztek a sebesülteket szállító szerelvények, de a ferencvárosi vasútállomás éppúgy tanúja volt a nagyvárosi nyomornak és az elszakított területekről érkező „vagonlakók” életének, mint az Auschwitzba, a Gulágra tartó vagy a magyarországi svábokat szállító vonatok indulásának.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az eseményen arra emlékeztetett: a fővárosból mintegy százezer embert hurcoltak a Gulágra, megemlítve, hogy a kommunista rendszer idején a történteket évtizedeken keresztül elhallgatták. Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás nem megengedhető – fogalmazott a politikus, az emlékezés fontosságára hívva fel a figyelmet.
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke szerint a feledés veszélye fenyeget, ezért is volt fontos, hogy a kormány Gulág-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, mint mondta, a fiatal nemzedékeknek ma már magyarázni kell, mi volt az a kegyetlen rabszolgamunka, amire legalább 800 ezer embert elhurcoltak Magyarországról.
