Pesti Srácok

Súlyos nemzeti ügy az Alexandra összeomlása

Súlyos nemzeti ügy az Alexandra összeomlása

L. Simon László: a könyves cég válsága súlyos kultúrpolitikai ügy Az Alexandra könyvesbolthálózat válsága nem csupán magánügy, hanem súlyos kultúrpolitikai kérdés, súlyos nemzeti ügy - fogalmazott L. Simon László szombaton a Lakitelek Népfőiskolán, a Negyed évszázad a könyvkiadásban című konferencia megnyitóján. A József Attila-díjas író, költő, szerkesztő azt kérte a könyvszakma résztvevőitől, fogjanak össze, és a konferencia zárónyilatkozatának aláírásával fejezzék ki, hogy aggódnak a magyar könyvkiadás sokszínűségéért, a magyar könyves kultúra és irodalom jövőjéért. A kiadók megmentése ugyanis nem gazdasági, hanem kultúrpolitikai kérdés, ami az államnak jóval kisebb terhet jelentene, mint amekkora kár keletkezhet az Alexandra összeomlásával - vélekedett. L. Simon László álláspontja szerint jogszabály útján maximalizálni kellene a könyvkereskedelemben megszabható árrést. Számos termék kötött áras vagy jövedéki adóval terhelt, tehát ez nem példa nélküli a magyar és az európai gazdaságban, ahogy egy pénzügyi alap megteremtése sem, amely ilyen esetben a kiadókat kártalaníthatná - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: az Alexandra-csoport megszűnése magával ránthat számos könyvkiadót, éppen olyanokat, amelyek a minőségi könyvkiadás gerincét adják, de nem tudnak akkora árbevételt termelni, hogy egy ilyen válságot túlélhessenek. A magyar könyvszakma többsége tehát nehéz helyzetbe kerülhet, ami a könyvkínálat szűkülését is eredményezheti - mondta. Jelezte: az Alexandra-hálózat megszűnésével könyvesboltjai a másik két nagy könyvcsoport kezébe kerülnek. A magyar könyvkiadásnak és a magyar irodalmi életnek azonban az az érdeke, hogy ne két-, hanem legalább hárompólusú legyen a magyar könyvkereskedelem a jövőben is. A politikának és a kormánynak most a könyvkiadók mellé, nem a bedőlő könyvkereskedők mellé kell állnia - jelentette ki, hozzátéve: a magyar szellemi élet pluralizmusa is ezt kívánja meg. Kifejtette: erre az egyik lehetőség, hogy az állam követelésvásárlóként megjelenik ezen a piacon, és így a felszámolásnál szerepet tud vállalni. Ehhez stratégiailag kiemelt vállalatnak kellene nyilvánítani azokat a cégeket, amelyeket a bedőlés fenyeget, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az állam irányítsa a felszámolás folyamatát.

Lezsák Sándor, a Lakitelek Népfőiskola vezetője a megnyitón a népfőiskola sokrétű és összetett feladatáról szólt. Az elmúlt huszonöt évben követett alapelveik - amelyek szerint ha valamit elrontanak, azt ki kell javítani, valamint hogy mindent lehet jobban csinálni - egyben nemzetpolitikai alapelvek is, hiszen csak cselekvő és gondolkodó ember képes alakítani, formálni környezetét - mondta az Országgyűlés alelnöke.

PestiSracok facebook image
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.