Pesti Srácok

Szijjártó Péter megnyitotta a wellingtoni magyar nagykövetséget

Szijjártó Péter megnyitotta a wellingtoni magyar nagykövetséget

Szijjártó Péter hivatalosan megnyitotta pénteken Magyarország wellingtoni nagykövetségét, amelynek révén a külgazdasági és külügyminiszter szerint lehetővé válik a háromezer fős új-zélandi magyar diaszpórával való kapcsolattartás erősítése, a hangsúlyosabb magyar jelenlét a csendes-óceáni térségben, a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok erősítése, valamint a gazdaságdiplomáciai célok hatékony érvényesítése.

A tárcavezető az MTI-nek Új-Zélandról nyilatkozva telefonon elmondta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül nyolcadikként, míg a közép-európai országok közül - Lengyelország után - másodikként nyitott külképviseletet a csendes-óceáni szigetországban. Mint hangsúlyozta, a magyar külpolitika figyelme az elkövetkező időszakban sokkal nagyobb mértékben fordul majd az óceániai térség irányába, ahol a magyar vállalatok számára a globalizálódó gazdaságban komoly lehetőségek nyílnak meg. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy elsősorban az autó- és gépipar termékeire, valamint a vízügyi, víztechnológiai megoldásokra és a gyógyvizekre épülő infrastrukturális fejlesztésekre van komoly igény Új-Zélandon. Annak érdekében pedig, hogy a magyar cégek könnyebben beléphessenek az új-zélandi piacra, a kormány 720 millió dolláros (mintegy 207 milliárd forintos) hitelkeretet nyitott meg az Eximbanknál. A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly - 12 százalékos növekedést követően - már az 50 millió dollárt (14,4 milliárd forintot) is meghaladta a magyar export a szigetország irányába. Jelenleg a fő exportcikkek közé a személygépkocsi, az irodai gépek és az elektronikus eszközök tartoznak. A wellingtoni nagykövetség megnyitásától és a külgazdasági attasé kihelyezésétől a kormány azt várja, hogy új lendületet kapjon a kereskedelmi forgalom bővülése. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy jelenleg az új-zélandi vállalatok legsikeresebb európai beruházása Magyarországon van: egy tetőfedő anyagokat gyártó cég európai logisztikai központja Várpalotán. A tárcavezető kiemelte, Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió és Új-Zéland között létrejöjjön a szabadkereskedelmi megállapodás, amely újabb lehetőségeket kínálna a magyar cégek számára. Szijjártó Péter szerint átfogó és a magyar mezőgazdasági érzékenységet kezelő egyezségnek kell megszületnie, és a magyar kormány azt szorgalmazza, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások már az idei év első felében induljanak meg.

Szijjártó Péter a nap folyamán a fővárosban, Wellingtonban találkozott Chris Finlayson igazságügyi miniszterrel, majd Aucklandben megbeszélést folytatott új-zélandi kollégájával, Murray McCullyval, akivel aláírta a kétoldalú külügyi konzultációs megállapodást a nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ-ben, továbbá a terrorellenes küzdelemben való együttműködés eredményességének fokozása érdekében. A külgazdasági és külügyminiszter utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az új-zélandi és a magyar újjáépítési csoport Afganisztánban egymás szomszédságában dolgozott, valamint Új-Zéland és Magyarország a világ azon 23 országa közé tartozik, amely "valódi katonákkal" vesz részt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben: Irakban jelenleg 150 magyar és 120 új-zélandi katona állomásozik. A tárcavezető elmondta, hogy látogatása alkalmával tárgyalásokat kezdett több kétoldalú megállapodásról, köztük a kettős adóztatás kizárásáról és a szociális biztonságról szóló egyezségekről, valamint döntés született a két ország közötti együttműködés fokozásáról a termál- és gyógyvizekhez kapcsolódó infrastruktúra, technológia és egészségügyi kezelések terén. Szijjártó Péter a nap folyamán felavatta az új-zélandi fővárosban az 1956-os magyarországi menekültek befogadásának 60. évfordulója alkalmából készült emléktáblát. Előadást tartott Az EU jövője a Brexit után címmel az új-zélandi parlament dísztermében, és záróbeszédet mondott a Wellingtoni Kereskedelmi Kamara és a nagykövetség közös szervezésében megrendezett magyar-új-zélandi kereskedelmi és befektetési rendezvényen, Aucklandben pedig megnyitotta a magyar-új-zélandi üzleti fórumot.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.