Pesti Srácok

Tarlós szerint a baloldal pártügyet csinált a nemzeti ügyből

Tarlós szerint a baloldal pártügyet csinált a nemzeti ügyből

Tarlós István szerint a 2024-es budapesti olimpiai pályázat kapcsán a baloldali ellenzék egy nemzeti ügyből pártügyet kreált.

A főpolgármester az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta: az olimpia ügyében nemzeti egyetértés volt. Valakik elárulták saját magukat, mert másfél évvel ezelőtt "két kézzel megszavazták az olimpia rendezését", de most hangosan tiltakoznak. Amikor Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester 2004-ben összehívott egy értekezletet, a liberálisok, a szocialisták és az összes kerületi polgármester támogatta az olimpiát - emlékeztetett Tarlós István. A baloldali ellenzék 13 évig ugyanazt mondta az olimpiáról, és most hirtelen egy-két hónap leforgása alatt elkezdték ennek ellenkezőjét mondani.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott. Tarlós István közölte, pénteken két órán keresztül tárgyaltak Orbán Viktor miniszterelnökkel, és zömében az olimpiáról beszéltek. A főpolgármester a "legérdekesebbnek" azt nevezte, hogy a kormányfő cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy ő a fideszeseket "visszavonulásra, tartózkodásra szólította volna fel, hogy a főváros csináljon, amit akar". Orbán Viktor biztosította arról, hogy ő ilyet nem mondott és nem is gondol - tette hozzá. Tarlós István elmondta, megállapodtak abban, hogy jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön alaposan megvitatja az előállt helyzetet. Ezt követően, legkésőbb csütörtökön újra találkoznak, és akkor eldöntik, melyek a további - "etikai és praktikus alapon is kívánatos" - lépések az olimpia ügyében. A főpolgármester kijelentette: továbbra is fenntartja, hogy elképzelhető lehet egy olyan lépés, hogy visszavonják az olimpiai pályázatot. Még akkor is, ha ez a Momentum Mozgalomnak nem tetszik - tette hozzá. Tarlós István felvetette azt is: ha a főváros, a Magyar Olimpiai Bizottság és a kormány lemondana az olimpia rendezési jogáról, akkor teljesülne a Momentum kívánsága, ha meg nekik ez nem tetszik, akkor az bizonyosodik be, hogy alapjában ez a népszavazási kezdeményezés nem az olimpiáról szól. A főpolgármester kitért arra is, hogy azoknak, akik az olimpiával kapcsolatban fenntartásokat fogalmaztak meg, módjában állt volna egy vagy akár másfél évvel ezelőtt elkezdeni az aláírásgyűjtést. Tarlós István hangsúlyozta, hogy Budapest mindenképpen nyerne az olimpiával. Megjegyezte azt is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szponzorok is "óriási" pénzeket adnak az olimpia rendezéséhez. A népszavazás kapcsán főpolgármester elmondta azt is, hogy a népakaratot tudomásul veszi, és neki "elég sokat mond" a 266 ezer aláírás, amelyet a népszavazás kiírásáért gyűjtöttek össze.

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Nemzet/Nagy Béla

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.