Alapjogokért Központ: a jogi határzár a genfi egyezménynek megfelel, de az uniós jognak nem

Szánthó Miklós szerint a módosítás pozitívuma, hogy a gyakorlathoz igazodik, nem pedig az emberi jogi utópiákhoz. Szerinte a különböző nemzetközi szervezetek, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztossága a menedékjog eredeti tartalmát, értelmét kiforgatták és olyan irányba vitték el az értelmezését, amely szerint a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog.

Szerinte a genfi egyezményben foglalt menedékjog valódi értelme egy ideiglenes védelemhez való jog, vagyis a menekülőt az első biztonságos országban illeti meg, ha innen továbbáll, a menedékjog fogalmilag nem illeti már meg. Mint mondta, a vita a menedékjog ilyen eltérő értelmezéséről szól, és arról, hogy a menedékjog eredeti tartalmához visszatér-e a magyar szabályozás, a gyakorlati helyzetet próbálja kezelni, vagy az emberi jogi utópiáknak akar-e megfelelni.

Hihetetlennek nevezte, hogy míg a legálisan, munkavállalási vagy tanulási céllal bevándorlóknak papírokra van szükségük és ellenőrzéseken esnek át, az illegális bevándorlók "az emberi jogi fundamentalista civil szervezeteknek, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztosságának köszönhetően (...) már szabadon mozoghatnak". Szerinte a legszürreálisabb az, hogy a genfi egyezménynek ehhez a kiforgatott értelmezéséhez betársult az uniós jogalkotás és jogalkalmazás.

Szánthó Miklós arról is beszélt, hogy a magyar szabályozás a genfi egyezménynek megfelel, de az uniós jognak nem, amit abból a szempontból üdvözölt, hogy egy vélhető kötelezettségszegési eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy jogi fórumok előtt, jogi eljárásban tisztázza a magyar fél: az ilyen módosításokra a gyakorlati problémák kezelése miatt van szükség, és mert elavultak az uniós szabályok.

MTI