Pesti Srácok

Az államra kennék Botkáék a szegedi korrupciós ügyeket

Az államra kennék Botkáék a szegedi korrupciós ügyeket

A szegedi folklórban már 2009-ben az hír terjedt el, hogy „nem szabad bemenni alvállalkozóként a Szeviép alá, mert nem biztos, hogy a bátor vállalkozó ki lesz fizetve” – írja a Magyar Hírlap a Botka Lászlót és Ujhelyi Istvánt is érintő korrupciós üggyel kapcsolatban. A 2002-es szegedi szocialista hatalomátvételt követően kezdett szárnyalni az addig közepes méretű cég, amely 2009-ben kifizetetlen alvállalkozók százait cserben hagyva csődbe ment.

A cég 2009-es csődje után 433 alvállalkozó nem kapta meg a pénzét, összesen csaknem 11 milliárd forintot. Szabó Bálint, a károsultakat képviselő iroda ügyvezetője szerint a Szeviép 2006 és 2010 között körülbelül negyvenmilliárd forintnyi EU-s pályázati támogatást nyert meg, és úgy hagyta magukra kifzetetlenül az alvállalkozókat, hogy közben tízmilliárd forintnak nyoma veszett.

A 2009-es európai parlamenti választás kampányában Botka László és Ujhelyi István azzal dicsekedett, ők háromszázmilliárd forintos fejlesztést hoztak Szegedre, s amibe a Szeviép által elnyert negyvenmil­liárd forint uniós közpénzt is beleszámolták. Botka és a szegedi szocialisták próbálják lemosni magukról a korrupciós felelősséget, „hazug, igaztalan, alaptalan” rágalmakat emlegettek, és közleményben tagadták, hogy a Szeviép akár egyszer is nyert volna a 2002–2010 közötti szegedi közbeszerzéseken.

PestiSracok facebook image

Ez annyiban igaz, hogy a Szegedet érintő, nagy állami beruházásoknál az állam volt a hivatalos megbízó, azonban Botka László akkori és mostani polgármester Szeviéphez fűződő kapcsolatai sejtetik, ki ajánlhatta be a céget az állami közbeszerzéseknél. Botka a meggyanúsított P. Lászlóval és B. Sándorral közösen avatta fel a Szeviép cégcsoport új irodaházát, a szintén gyanúsított O. Józseffel pedig együtt írta alá a Napfényfürdő kivitelezői szerződését. A Szeviép a vélhető „beajánlás” nyomán a Híd-Építő Zrt. és az EuroAszfalt Kft. társaságában alkothatta azt a konzorciumot, amely az 1-es villamos pályafelújítását, a Rókusi jelzőlámpás csomópontot, a Szegedet elkerülő M43-as autópálya második ütemét és az algyői autópályahidat megépíthette.

magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.