Pesti Srácok

Az Egyesült Államok kiléphet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Az Egyesült Államok kiléphet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából - derült ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerdán nyilvánosságra került leveléből.

A miniszter még március elején közölte kilenc, emberi jogi kérdésekkel foglalkozó szervezetnek írt levelében, hogy amennyiben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nem foganatosít "érdemleges reformokat", Washington többé nem vesz részt a munkájában. A levél - miután elsőként a Foreign Policy című külpolitikai folyóirat hírt adott róla - szerdán került nyilvánosságra. A kilenc emberi jogi szervezet - köztük a Freedom House, a Jacob Blaustein Intézet és a Better World Campaign - februárban levélben kérte az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy az Egyesült Államok továbbra is vállaljon aktív szerepet az ENSZ Emberi Jogi Tanács munkájában, és Tillerson erre válaszul fogalmazta meg a reformokat sürgető álláspontot. Mint kifejtette, az Egyesült Államok 2009 óta vesz részt az Emberi Jogi Tanács munkájában, és azóta mindig igyekezett, hogy "a szervezet még hatékonyabb legyen". A Tillersonnak írt levélben a szervezetek rámutattak: a tanács munkája máris változóban van, és az eddig Izraelre fordított, aránytalanul nagy figyelem immár inkább az emberi jogokat durván megsértő néhány államra, a "haramiaállamokra és terroristákra" irányul, valamint azokra a független vizsgálatokra, amelyek "az emberi jogokkal elkövetett komoly visszaéléseket" tártak fel, például Észak-Koreában, Iránban, Szíriában, az Iszlám Állam vagy a Boko Haram terrorszervezetek által uralt területeken. Az Izraelnek szentelt határozatok és különleges ülések száma szintén "jelentős mértékben csökkent" - húzták alá a levélírók. Válaszlevelében az amerikai diplomácia irányítója - a reformok sürgetése mellett - kifejtette: az új amerikai kormányzat változatlanul "erős és elvi kifogással él a tanácsban Izraellel kapcsolatosan tapasztalható elfogultság ellen". Leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok számára elsődleges fontosságú, hogy megújítsák az ENSZ szíriai helyzetet vizsgáló bizottságának mandátumát, és az új amerikai kormányzat rendkívül fontosnak tartja az iráni, észak-koreai és burmai helyzettel foglalkozó speciális jelentéstevők munkájának támogatását is. Rex Tillerson a javasolt és elvárt reformoknak azonban nem szabott határidőt.

Forrás: MTI; Fotó: EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.