Az újraegyesítés óta nem volt ennyi szegény Németországban
Németországban az 1990-es újraegyesítés óta a legmagasabbra emelkedett a szegény sorban élők aránya – mutatta ki csütörtök ismertetett felmérésében a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (Paritätischer Wohlfahrtsverband – PW).
A 2015-ben felvett adatok vizsgálatán alapuló elemzés szerint az egy évvel korábbi 15,4 százalékról 15,7 százalékra, 25 éves csúcsra emelkedett a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya, ami azt jelenti, hogy 12,9 millióan éltek szegény sorban a mintegy 82 milliós országban.
A 16 tartomány közül 12-ben emelkedett a szegények aránya, és növekednek a területi különbségek az egyes tartományok között. A legalacsonyabb – 11 százalék körüli – arányt a hagyományosan jómódú Bajorországban és Baden-Württembergben mérték, a legmagasabb, 24,8 százalékos arányt pedig Brémában. Utána Berlin következik 22,4 százalékkal, majd Mecklenburg-Elő-Pomeránia 21,7 százalékkal.
A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok a munkanélküliek, a gyermeket egyedül nevelő szülők és a külföldi állampolgárok, körükben 59 százalékos, 43,8 százalékos, illetve 33,7 százalékos a szegények aránya. A PW számításai szerint súlyos gond a gyermekszegénység is, a kiskorúak körében 19,7 százalékos a szegénységben élők aránya, miközben az időskori szegénység kockázata is egyre nagyobb.
A PW kutatásában az uniós módszertant alkalmazták, amelynek alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez egyszemélyes háztartás esetén havi 942 euró (mai árfolyamon 291 ezer forint) adózás utáni jövedelem, egy négyszemélyes család (két felnőtt, két 14 év alatti gyerek) esetében pedig 1978 euró volt 2015-ben Németországban.
MTI
