Pesti Srácok

Emlékházzal tisztelegnének Nagy Szeder István életműve előtt

Emlékházzal tisztelegnének Nagy Szeder István életműve előtt

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt szorgalmazza, hogy a bronz mellszobron kívül emlékházzal is tisztelegjen az utókor Nagy Szeder István életműve és szellemisége előtt.

A Lakiteleki Népfőiskola vezetője szerdán a kiskunhalasi kisgazda politikus születésének 110. évfordulóján rendezett budapesti konferencián közölte: az alulról szerveződő, előbb a párszervezésben alkalmazott, ma tudományos körökben is alig ismert "halasi norma" alapján megrendezett 1956-os helyi választáson háromnegyedes többséget kapott a kisgazdapárt, míg a kommunistáknak pár százalékkal kellett beérniük. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett eseményen a fideszes képviselő kiemelte: ez bizonyítéka volt annak, hogyan gondolkodott az ország, de annak is, hogy a szovjet beavatkozás nélkül elindulhatott volna a demokratizálódás, ahogy azt is megmutatta: a nép nélkül nem lehet demokráciát csinálni.

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója azt emelte ki, hogy Nagy Szeder István rendszere idegen a mai európai állapotoktól, megjegyezve, ideje volna a vidékre tekinteni, és átvenni az onnan érkező jó példákat.

PestiSracok facebook image

M. Kiss Sándor, az intézet tudományos főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, az 1956-os forradalom leverése után a hatalom számára a legveszélyesebbek az ilyen, önállóan gondolkodó "kovászemberek" voltak, akik nem is kerülték el a megtorlást. Arra hívta fel a figyelmet: a kommunista hatalom onnantól számította "az ellenforradalom térhódítását", amikor emberei kiszorultak az újonnan felállt demokratikus struktúrák irányító pozícióiból, Kádár János pedig maga is elismerte, szovjet katonai beavatkozás nélkül annak a veszélye fenyegetett, hogy a nép szavazással váltja le a proletárdiktatúrát.

A Nagy Szeder István emlékezetéről egy évtizede forgatott dokumentumfilm alkotói közül Gazsó L. Ferenc azt emelte ki: a kisgazda politikus "a keménykérgűek családjába tartozott", azok közé, akiket Bibó István túlfeszült lényeglátónak nevezett, akiket ma inkább tűrünk, mint támogatunk.

Forrás: MTI; Fotó: halasifidesz.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.