Pesti Srácok

Emlékházzal tisztelegnének Nagy Szeder István életműve előtt

Emlékházzal tisztelegnének Nagy Szeder István életműve előtt

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt szorgalmazza, hogy a bronz mellszobron kívül emlékházzal is tisztelegjen az utókor Nagy Szeder István életműve és szellemisége előtt.

A Lakiteleki Népfőiskola vezetője szerdán a kiskunhalasi kisgazda politikus születésének 110. évfordulóján rendezett budapesti konferencián közölte: az alulról szerveződő, előbb a párszervezésben alkalmazott, ma tudományos körökben is alig ismert "halasi norma" alapján megrendezett 1956-os helyi választáson háromnegyedes többséget kapott a kisgazdapárt, míg a kommunistáknak pár százalékkal kellett beérniük. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett eseményen a fideszes képviselő kiemelte: ez bizonyítéka volt annak, hogyan gondolkodott az ország, de annak is, hogy a szovjet beavatkozás nélkül elindulhatott volna a demokratizálódás, ahogy azt is megmutatta: a nép nélkül nem lehet demokráciát csinálni.

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója azt emelte ki, hogy Nagy Szeder István rendszere idegen a mai európai állapotoktól, megjegyezve, ideje volna a vidékre tekinteni, és átvenni az onnan érkező jó példákat.

PestiSracok facebook image

M. Kiss Sándor, az intézet tudományos főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, az 1956-os forradalom leverése után a hatalom számára a legveszélyesebbek az ilyen, önállóan gondolkodó "kovászemberek" voltak, akik nem is kerülték el a megtorlást. Arra hívta fel a figyelmet: a kommunista hatalom onnantól számította "az ellenforradalom térhódítását", amikor emberei kiszorultak az újonnan felállt demokratikus struktúrák irányító pozícióiból, Kádár János pedig maga is elismerte, szovjet katonai beavatkozás nélkül annak a veszélye fenyegetett, hogy a nép szavazással váltja le a proletárdiktatúrát.

A Nagy Szeder István emlékezetéről egy évtizede forgatott dokumentumfilm alkotói közül Gazsó L. Ferenc azt emelte ki: a kisgazda politikus "a keménykérgűek családjába tartozott", azok közé, akiket Bibó István túlfeszült lényeglátónak nevezett, akiket ma inkább tűrünk, mint támogatunk.

Forrás: MTI; Fotó: halasifidesz.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.