Emlékházzal tisztelegnének Nagy Szeder István életműve előtt

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt szorgalmazza, hogy a bronz mellszobron kívül emlékházzal is tisztelegjen az utókor Nagy Szeder István életműve és szellemisége előtt.

A Lakiteleki Népfőiskola vezetője szerdán a kiskunhalasi kisgazda politikus születésének 110. évfordulóján rendezett budapesti konferencián közölte: az alulról szerveződő, előbb a párszervezésben alkalmazott, ma tudományos körökben is alig ismert "halasi norma" alapján megrendezett 1956-os helyi választáson háromnegyedes többséget kapott a kisgazdapárt, míg a kommunistáknak pár százalékkal kellett beérniük. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett eseményen a fideszes képviselő kiemelte: ez bizonyítéka volt annak, hogyan gondolkodott az ország, de annak is, hogy a szovjet beavatkozás nélkül elindulhatott volna a demokratizálódás, ahogy azt is megmutatta: a nép nélkül nem lehet demokráciát csinálni.

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója azt emelte ki, hogy Nagy Szeder István rendszere idegen a mai európai állapotoktól, megjegyezve, ideje volna a vidékre tekinteni, és átvenni az onnan érkező jó példákat.

M. Kiss Sándor, az intézet tudományos főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, az 1956-os forradalom leverése után a hatalom számára a legveszélyesebbek az ilyen, önállóan gondolkodó "kovászemberek" voltak, akik nem is kerülték el a megtorlást. Arra hívta fel a figyelmet: a kommunista hatalom onnantól számította "az ellenforradalom térhódítását", amikor emberei kiszorultak az újonnan felállt demokratikus struktúrák irányító pozícióiból, Kádár János pedig maga is elismerte, szovjet katonai beavatkozás nélkül annak a veszélye fenyegetett, hogy a nép szavazással váltja le a proletárdiktatúrát.

Forrás: MTI; Fotó: halasifidesz.hu