Kishantosi Kft: A bíróság nem is vizsgálta a pályázatok törvényességét
A Kormány állításával szemben sem a Fővárosi Törvényszék, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg a kishantosi földekre kiírt pályázatok és pályázati eljárások törvényességét - írta a Kishantosi Nonprofit Kft. közleményében. Hangsúlyozzák, a bíróság első-, és másodfokon érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kishantosiak keresetét. Ugyanígy járt el az Alkotmánybíróság is, amely korábban éppen a Fővárosi Törvényszék törvényességi aggályai miatt vizsgálta a szerződések törvényességét.
Mint a közleményben fogalmaznak, a Földművelésügyi Minisztérium közleményében valótlanul állította, hogy a Fővárosi Törvényszék megerősítette volna az Alkotmánybíróság korábbi döntését, miszerint az állami földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, így a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű. A Törvényszék másodfokú ítéletéből ugyanis az is kiderül, hogy a bíróság nem is vizsgálta meg a beadványt, mert úgy ítélte meg, „Kishantosnak nincs közvetlen jogi érdeke ezekben az ügyekben”.
A közlemény hangsúlyozza, az elutasításra azért volt lehetőség, mert a Kúria 2015. júliusában - másfél évvel a kishantosi kereset benyújtása után - eltörölte azt a Jogegységi Határozatot, melyre alapozva a kishantosiak pert indíthattak a pályázatok törvénytelensége miatt. A megszüntetett határozat úgy még úgy rendelkezett, „a pályázati eljárásban való részvétel ténye önmagában megalapozza a felperes jogi érdekeltségét és így kereshetőségi jogát annak ellenére, hogy a felperes pernyertessége esetén sem léphet az eredeti szerződő fél helyébe. Minden pályázónak jogi érdeke fűződik ugyanis az azonos eséllyel történő részvételhez, a pályázatok szabályszerű elbírálásához. A pályázati eljárásban részt vett felperes keresetét tehát érdemben kell megvizsgálni. Ha az érdemi vizsgálat alapján megállapítható a pályázatban foglaltak, illetőleg a pályázatra vonatkozó jogszabályok megsértése, akkor sor kerülhet a megkötött szerződés semmisségének a megállapítására jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülésére irányultság, vagy akár jóerkölcsbe ütközés címén is”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletében kimondta, hogy az állam tulajdonában lévő földterületek hasznosítása jogszerű volt. Ezen döntésével megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi döntését, mely megállapította, hogy az állami földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű. A Földművelésügy Minisztérium úgy fogalmazott, „bebizonyosodott, hogy a teljes ellenzék alaptalanul vádolta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet törvénytelenséggel”. Emlékezetes, 2016 októberében a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a kishantosi földhaszonbérletekkel kapcsolatban, egyidejűleg felfüggesztette a másodfokú tárgyalást az AB eljárásának befejeztéig. A Fővárosi Törvényszék akkor azt kérte, az AB állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek esetleges alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését. Az Alkotmánybíróság 2016. decemberi ítéletében megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntés nyomán a kishantosi biogazdaság képviselői és GreenPeace az Európai Bírósághoz fordultak, mivel véleményük szerint a bírói testület sem volt egységes a döntés megszülése kapcsán.
A civilek véleménye szerint az eddigi ítéletek egyike sem mondta ki, hogy a kishantosi földek ügyében az Nemzeti Földkezelő alap (NFA) eljárása megfelelt a vonatkozó törvényi szabályozásnak, viszont a kishantosi civilek igazát több esetben is alátámasztotta a bíróság. Ilyen esetek egyike volt, amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről érkező állításokat valótlannak ítélte a bíróság, illetve törvénytelenségre hivatkozva megsemmisítette a Mező Vidék Bt. pályázatát, annak bírálatát és az az alapján megkötött szerződést. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nemrég hozott elsőfokú ítéletében pedig arról határozott, hogy az NFA tartozik Kishantosnak a mezei leltár értékével, amely közel 17 millió forint.
Forrás: Kishantosi Nonprofit Kft. közleménye/Földművelésügyi Minisztérium közleménye/MTI/GreenPeace; fotó: 444.hu
