Lex Juhász - Aláírásokat gyűjtenek a provokációmentes nemzeti ünnepekért
A nemzeti megemlékezéseinket, ünnepeinket ne gyalázhassa meg a gyülekezési szabadságra hivatkozva sem szervezet, sem magánszemély - írja a civil jogászok által szövegezett petíciójában Nagy Ervin, az Oikosz Alapítvány elnöke. Az aláírók nem nyúlnának a gyülekezési törvényhez és nem csorbítanák az Alaptörvényben is biztosított gyülekezési jogot, csupán a bejelentett demonstrációk tudomásul vételét szabályozó BM-rendeletet egészítenék ki egy velős bekezdéssel. A kezdeményezéshez várják a csatlakozókat.
Szerintük politikai hovatartozástól függetlenül elfogadhatatlan, hogy egyesek erőszakos módon, füttyögéssel, zajongással súlyosan megsértik egy közösség méltóságteljes megemlékezéshez és ünnepléshez való jogát. Mint írják, 2017. március 15-én ennek alapesetét tapasztalhattuk. Egy hangos kisebbség a véleménynyilvánítás jogára és a gyülekezési jogra hivatkozva egy megemlékező, ünneplő közösség érzéseit, méltóságát, illetve az ehhez fűződő jogait sértette meg. A jelenlegi törvényi, illetve jogszabályi keretek megengedik az egyéni jogokkal való ilyesfajta visszaélést, így egy kisebbség, törvényes módon megsérthette és megsértheti a jövőben is a többség, illetve a nemzeti közösség jogait.
Az Oikosz Alapítvány szerint éppen ezért szükséges a jogszabályok olyan módon való megváltoztatása, amelyben nemcsak az egyén, hanem a többség, illetve a természetes közösségek (a nemzet, a család, vagy a hitbéli közösségek) szabadságjogai is gátat szabhatnak az egyén szabadságjogainak. Azaz az új értelmezés szerint az alkotmányos és demokratikus keretek változatlanok maradnának, az egyén szabadságjogai továbbra is elidegeníthetetlenek lennének, de csak addig terjednének, amíg más egyének, illetve közösségek jogait nem sértik meg, különös tekintettel a nemzeti ünnepek megtartásához. Ebben a szellemben javasolják a jelenleg hatályos “A rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendeletet” módosítását, illetve kiegészítését, az Alaptörvényben meghatározottak szerint. (Az Alaptörvény J cikke Magyarország nemzeti ünnepeit így sorolja fel:
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
Jelenlegi jogszabályban a kivastagított rész beékelését kérik a rendeletalkotótól:
“4. §. (5) A közrendvédelmi szerv – figyelemmel a Törvény 8. §-ára – tájékozódik, hogy a bejelentett rendezvény tervezett ideje és helye nem veszélyezteti-e súlyosan népképviseleti szerv, vagy bíróság zavartalan működését, nem sérti-e súlyosan egy közösség történelmi hagyományai szerinti ünnepek, így különösen a Magyarország Alaptörvénye J) cikkében felsoroltak szerinti Magyarország nemzeti ünnepei megtartásához való jogát, illetőleg nem jár-e a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével. Az esetleges megtiltást megalapozó körülményre hívja fel a szervező figyelmét és tájékoztassa, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával elhárítható.”
A petícióhoz a Nemzetipetíció.hu-n lehet csatlakozni, amelyet aztán eljuttatnak a törvényhozáshoz.
Forrás: nemzetipeticio.hu, fotó: PS/Horváth Péter Gyula
