Nyilvánosságra hoznák a mágnesszalagok tartalmát

Befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) – közölte a NEB hétfő reggel az MTI-vel. A több mint százoldalas jelentés számos javaslatot tartalmaz.

A közlemény szerint a két szervezet közös munkacsoportja megvizsgálta az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományát. Elemezték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő mágnesszalagokon rögzített adattartalom szerkezetét, teljességét és történeti értékét.

A NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe. A munkacsoport jelenleg is végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok tételes felülvizsgálatát, megteremtve ezzel az állampolgárok minél teljesebb „információs kárpótlásának” és a további történeti kutatásoknak a lehetőségét – közölték.

Az ismert ügynökaktákból éppen a főbűnösök tűntek el

Emlékezetes, hogy az LMP nemrégiben újra felmelegítette az ügynökakták kérdését, és az olimpiaellenes aláírásgyűjtéssel ismertséget szerzett Momentum Mozgalom is ezzel a témával akarja fenntartani önmaga iránt az érdeklődést. A kérdés azonban jóval bonyolultabb, mint amilyennek látszik. A rendszerváltás hajnalán a szocialista állambiztonsági szervek dolgozói ledarálták, eltüntették a magasabb rangú munkatársaik dokumentumait. Emiatt csak a sokszor nyomásgyakorlással, zsarolással ügynöknek beszervezett hétköznapi emberek aktái vannak meg, azokéi viszont nincsenek meg, akik beszervezték őket, illetve működtették az egész szocialista titkosszolgálati apparátust. Ők azok, akiket a rendszerváltáson is átmentett az MSZP-vé átalakult MSZMP, és befolyásolhatták az 1990 utáni politikát is. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával tehát a „kishalakon” vernék el a port, miközben a fő bűnösök kiléte nem ismert.

Talán ezen fognak változtatni a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, a Nemzetbiztonsági Hivatalban megtalált tizennyolc mágnesszalag, amelyekre az 1970-es évektől rögzítették digitalizálva a titkosszolgálati iratokat. A szalagokat a Kenedi János történész által vezetett bizottság vizsgálta, és hiába ígérték, nem hozták nyilvánosságra a tartalmukat.

Nemrég Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet igazgatója mondta el a PestiSrácok.hu által a témában rendezett pódiumbeszélgetésen, hogy nem véletlenül lettek az ügynökök a rendszerváltás egyedüli felelősei, emögött tudatos állambiztonsági szándék és manipuláció állt. Így maradtak háttérben a főbűnösök. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese elmondása szerint, a fennmaradt iratok elsöprő többsége kutatható, ami nem, az azért, mert nemzetbiztonsági vonatkozású lehet. Tehát „ügynöklista” valójában nem létezik, a mágnesszalagokon pedig többféle adat is található.

MTI / PS