Összefonódik a kábítószer-kereskedelem a terrorizmussal
Jelenleg is zajlik az Abdeslam-ügy operatív nyomozása – tudta meg a Magyar Idők. A terrorelhárítók a szervezett bűnözés és a terrorizmus találkozási pontjait keresik, embercsempész-csoportokat és kábítószer-kereskedelemre szakosodott bűnözőket kapcsolnak le. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a most zajló folyamat az alvilág erőszakos átrendeződését hozhatja.
Már másfél év telt el, mióta a belga születésű francia Salah Abdeslam és 13 terrorista társa Magyarországon járt, a nyomozásnak azonban még nincs vége. Az eljárás részletei, eredményei államtitkok, mivel a nyomozás egyelőre nem nyílt. Amint az eljárás minősítése megváltozik, a Terrorelhárítási Központ (TEK) beszámolhat a gyűjtött információkról, ahogy azt meg is tették tavaly szeptember 30-án, amikor a TEK részletesen bemutatta, hogyan utazott át 14 terrorista Magyarországon. A szóban forgó személyek részt vettek a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekmények elkövetésében.
Az Abdeslamhoz kötődő csoport tagjainak többsége vagy halott, vagy börtönben van. A Magyari Idők információi szerint a műveleti munka, a nemzetközi együttműködés olyan adatokat is feltárt, amelyek más terroristagyanús csoportok felé mutattak. A TEK felderítői a külföldi társszervekkel szorosan összhangban ezeket a szálakat fejtik fel.
A lap rendvédelmi forrásaira hivatkozva azt írja, az uniós terrorelhárítás csúcsrajáratásának köszönhetően a kontinensen soha nem látott számban kapcsolnak le embercsempészcsoportokat és kábítószer-kereskedelemre szakosodott bűnözőket. Kasznár Attila, a TEK Tudományos Tanácsának titkára egy tanulmányban azt írja, hogy a folyamatok hátterében az áll, hogy a szervezett bűnözésben rejlő biztonsági kockázatot jelentősen növeli az a tény, hogy egyre szorosabban összefonódik a terrorizmussal. A terrorelhárítóknak főként azokat a szűk kapcsolódási pontokat kell folyamatosan figyelniük, ahol a szervezett bűnözés és a terrorizmus összeér.
Ugyan a migránsok többsége valóban nem terrorista, nagy részük azonban az összes pénzét arra teszi fel, hogy az unióba bejuthasson. Mire ez sikerül, a pénzük általában elfogy, nyelvismeret és szakma nélkül pedig egyenes az út a bűnözéshez. A kiszolgáltatott helyzetbe került embereket az alvilág előszeretettel foglalkoztatja prostituáltként, drogdílerként, de akár fegyver-, dohány-, embercsempészként is. Kriminalisták szerint ez a folyamat az alvilág erőszakos átrendeződését hozhatja.
A terroristák a nekik szükséges eszközök, fegyverek beszerzése miatt csatlakoznak rá a szervezett bűnözésre. A pénztelen, elkeseredett illegális bevándorlók könnyű célpontok a társakat toborozó radikálisoknak: ők is könnyen terroristákká, illetve a terroristákat segítő személyekké válhatnak.
A szervezett bűnözői körökből a kábítószerrel foglalkozó bandák adják az Európába igyekvő, vagy már éppen itt lévő terroristák egyik fő bevételi forrását. Ennek a felismerésnek is köszönhető, hogy a magyar hatóságok látványosan fokozták a kábítószer-bűnözés elleni küzdelmet. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) önálló kábítószer-bűnözés elleni osztályt szerveztek az év elején – ezzel visszaállítva a kilencvenes években jól működő rendszert. A BRFK mellett az összes megyei rendőr-főkapitányság is a munkája középpontjába emelte a kábítószer-bűnözést. A rendőrök elsősorban nem a fogyasztást, hanem a terjesztést igyekeznek megakadályozni. Az eredmények a változtatások helyességét igazolják, valóban látványosan megszaporodtak az elfogások. A drogkereskedők között pedig olyanok is rácsok mögé kerültek már, akik kapcsolataikon keresztül például a migránsok csempészésében is érdekeltek lehettek.
